Intelmek és kenyéráldás
Kauzli Józsefné felidézte augusztus 20-a jelentőségét, kezdve 1083-tól, amikor VII. Gergely pápa e napon szentté avatta István királyt. Majd 1090-ben Szent László rendeletére vált e nap ünneppé. Bár a Rákosi diktatúra idején az új kenyér, majd a szovjet mintájú alkotmány ünnepeként jegyezték, a rendszerváltozás után tekintettel a mély történelmi gyökerekre hivatalos állami ünneppé tették.
– Ma emlékezünk államalapítónkra. Így tett, az a 35-40 nemzedék is, mely leélte életét e hazában Szent István halála óta. Az a néhány generáció, mely mindezt elhallgatta, az is tudott mindezek jelentőségéről, és ha akarta volna se feledkezhetett volna el – mondta Kauzli Józsefné, majd így folytatta – De miért is térünk vissza újra és újra, még 1000 év után is államalapító nagy királyunkhoz? Mert örülünk, hogy az országunk áll és hogy önbizalmat és erőt merítsünk a jövőnkhöz.
Szent István jelleme szilárd és megkérdőjelezhetetlen volt. Úgy élt, ahogy másoknak hirdette, keresztény eszmények alapján rendezte a nemzetet, közösségben gondolkodott – majd az Imre herceghez írt Intelmekből idézve a mai fiatalság erkölcsi nevelésének hiányáról beszélt a képviselő. – Az intelmek ma is megszívlelendők.
Ezt követően több kilónyi megszentelt új kenyeret, – mely kovásszal készült és kemencében sült – osztottak szét a hívek között.
Zala-Lap, b. k.
Tartalom megosztása: