Nemes László, aki önkéntes szolgálatként végzi a tanítást elmondta, csoporttársai mind más egyéniségek, más a foglalkozásuk, életkoruk, indíttatásuk. Van aki a nyugdíjas éveket tölti meg több értelemmel, van aki a munkahelyi stresszt igyekszik levezetni a festéssel, rajzolással. Mégis közösséget alkotnak, egy olyan helyen, melynek szellemisége (génius loci), polgári, kertvárosi hangulata van.

– Akad a csoportban néhány nagyon tehetséges ember. A tehetség isteni ajándék, melyet értékelni kell. Hiba lenne, ha ezt nem tennénk. És kell az embereknek az a megelégedés, hogy részt tudok venni valamilyen közösségi életben.

Zalaegerszeg este hat óra után alvóvárossá lesz, ezen is szeretnénk kicsit változtatni, erre is jók voltak a közös esti összejövetelek, melyekről abban a hiszemben váltunk, el, hogy egy hét múlva újra találkozunk – mondta Nemes László.

Szintén a társasági és kulturális élet fellendítéséről ábrándozik Szombathelyi – Molnár Attila, a csoport szószólója, névadója.

– A mindig rajzolgatás valamennyiünkben bennünk volt, de amikor közösségben kellett ezt tenni az eleinte mindenkit frusztrált, aztán meg inkább inspirált. A tanár úrnak rengeteg türelme volt hozzánk, ő javasolta, hogy legyen kiállítás is. Jó lenne, ha az ilyen közösségi alkotó tevékenységek jellemeznék a várost.

Akár szombat délelőttönként a Dísz térre kiülnének a festők, fazekasok, és aki akar csatlakozzon. Akkor is, ha csak pálcika embert tud rajzolni. A lényeg a közösségi élmény, és hogy ne csak a bevásárlásról szóljon a szabadidő.

A kiállítás egy hónapig látható a Páterdombi Közösségi Házban. A csoport nyári szünetre és hétvégi alkotótáborokba megy, miközben reménykednek az őszi folytatásban.

(Zala-Lap, bánfi kati)