Ferike az Eötvös-iskola negyedik osztályosa. Tehetségét és fáradhatatlan alkotókedvét látva két éve külön órákat ad számára Budaházi Tibor festőművész, művésztanár. Mint fő mentora, édesapja elmondta, mostanság vetődött fel a dilemma, hol van a határ, ahol egy veleszületett eredeti látás- és kifejezésmódot tanítással terelgetni kell.

Meddig tart a fejlesztés és mikor válik az egyedi gátlójává. Amíg ez a mezsgye tisztázódik, addig is Ferike szívesen fogadja „Tibi bácsi” tanácsait. Egyébként állandó útkeresés jellemzi a kisfiút, mind a témák, mind a színek, mind a formák világában. Kedvenc és visszatérő témája a „ház”. De készített már vers illusztrációt, illetve a Zabszalma együttes lemezborító tervére is pályázott egy rajzzal.

De országos és nemzetközi kiírásokon is ért már el sikereket. Így a Mosolyvarázs Alapítvány által meghirdetett rajz pályázaton 12 ezer alkotás közül a kiválasztott 40 mű közé került az „Egy jó szokás” című vers illusztrációja. Helyileg az Apáczai ÁMK Boszorkányok hava rajzpályázaton nyert különdíjat.

Ősszel a Teleki kollégiumban volt kiállítása, majd a közelmúltban Keszthelyen a Balaton Színházban mutatta be 42 képét. Balatonfüreden, szülővárosában pedig jelenleg is várja a látogatókat 33 alkotása (köztük a méteres méretű Füredi majális). Aztán alig hogy innét hazaérkeznek a képek a kicsomagolással nem sokat kell bajlódni, mert május 10-én már Nagykanizsára várják néhányukat a Zalai Művészeti Fesztivál apropóján.

Miközben mindezeket édesapja elmeséli, Ferike már kéri, had rajzolhasson. Leül a képeivel telerakott falú szoba íróasztalához és körülveszi az alkotás világtól védelmező burka. A kedvemért tulipánokat rajzol. Egyébként kedvenc virága a napraforgó, és kedves játékai a csavaros pályán futó vonatok is szerepelnek képein. Szárnypróbálgató alkotásai közül néhány gyönyörűséges színvilágával, másik néhány baljósságával szögezi maga elé a nézelődőt.

(Zala-Lap, B. K.)