Zala Györgyre emlékeztek
Első feladatuk a budapesti Fiumei úti temetőben lévő Zala György síremlék felújítása volt, ami az elmúlt héten ünnepélyesen átadásra is került. Az idei emlékév programsorozataiba igyekeznek minden olyan települést bevonni, ahol áll Zala alkotás. A további tervek között pedig szerepel egy kiállítás-sorozat, mely Lendváról indulna, érintene jó néhány magyarországi várost, és Aradon fejeződne be. A bizottság szeretne egy díjat alapítani a szobrász tiszteletére; a Zala György emlékérem megtervezésére kiírták a pályázatot, melyre már a munkák is beérkeztek. Készülőben van továbbá egy emlékkötet, olyan jeles alkotók és közéleti szereplők írásaival, mint Jókai Anna költő, Kő Pál szobrász, Bencze Lajos költő és Göncz László a lendvai kulturális intézet vezetője.
Gyimesi Endre elárulta, hogy tettek lépéseket annak érdekében is, hogy egy eredeti Zala György alkotással gazdagodjon Zalaegerszeg. A szobrász első igazán sikeres műve, a Mária és Magdolna jelenleg a Nemzeti Galéria tulajdona, ám a pécsi püspökség alagsori részében „fogadja” a látogatókat, s ezt szeretnék a zalai megyeszékhelyen felállítani. A tárgyalások azonban még a kezdeti stádiumban tartanak. Egy másik forgatókönyv szerint a Millenniumi Emlékműnek egy fel nem állított szoborcsoportja kerülne a városba.
A polgármester szerint nem kell szégyellni, ha valaki sikeres és közérthető. Ez utóbbival gyakran vádolják Zala művészetét, s sokszor akasztanak rá afféle jelzőket is, hogy ő „csak egy megrendelésre dolgozó emlékmű szobrász volt”. A hozzáértők azonban jól tudják, hogy a nemzeti történelmi szobrászat egyik kiemelkedő alakjáról van szó, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a szegedi Deák szobor, hat másik alkotóval közösen készített Millenniumi Emlékmű a Hősk terén, vagy éppen Andrássy Gyula gróf lovas szobra.
Az emlékünnepség további részében a Zala-életmű értelmezéseiről, tanulságairól, a szobrász és nemzedéke küldetéséről, valamint a századforduló klasszikus szobrászatáról tartott előadást Borbás György művészeti író, Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője és dr. Kostyál László művészettörténész. (Zala-Lap Kft.)
Tartalom megosztása: