A női esélyegyenlőségről
Négy fontos területen kell nagyobb hangsúlyt fektetni a női esélyegyenlőségre. Ezek között van a GYES-ről és GYED-ről munkába visszatérő anyák lehetőségei az elhelyezkedést illetően. Megoldást kell találni arra, hogy ismét dolgozhassanak azok, akik gyermekeket szültek, és így néhány évig otthagyták a munka világát. Ugyancsak megoldást sürget az 50 év feletti nők sorsa, akik az átalakuló világban nehezebben találnak munkát. Az 50-en túli generáció itthon alacsonyabb iskolázottságú, nem beszél nyelveket, hiányoznak számítógépes ismereteik. A munkaadók számára viszont a szakmai tudás az elsődleges, ezért ezek hiánya jelenti a legnagyobb problémát az elhelyezkedéskor. A nyugdíjas korhoz közeledő korosztály nem csak Magyarországon van nehéz helyzetben a munkaerőpiacon, hanem általában az EU-ban is. Ezért fontos átfogó, központi programokkal segíteni ennek a rétegnek az újra-elhelyezkedését. A korcsoport versenyképességének hiánya abból is adódik Magyarországon, hogy néhány évtizede még ritka volt a munkahelyváltás, emiatt soha nem készültek tudatosan állásvesztésre, vagy munkahelyváltásra.
Bőven van még tennivaló a roma nők esélyegyenlőségének javítása terén is. Noha mindenkit érhet diszkrimináció munkahelyen és civil élete során egyaránt, a legtöbb atrocitásnak a roma származásúak vannak kitéve, állítják a különböző felmérések. Bár Magyarország folyamatosan erőfeszítéseket tett a halmozottan hátrányos helyzetűek, a kirekesztettek segítésére különböző akcióprogramokkal, törvényekkel, de ha nincs a gazdaságban annyi erő, hogy csökkenjenek a társadalmi különbségek, csökkenjen a szegénység, a jogi háttér nem oldja meg a gondokat. Szükség van tehát a civil szervezetek egyensúlyteremtő munkájára a cigány kisebbségi szervezetekkel karöltve.
Milyen ma egy nő médiaképe a magyar sajtóban és az elektronikus médiában? Meglehetősen egysíkú. Többnyire két-három szerepben látjuk: önfeláldozó anyaként, névtelen feleségként, ritkábban a családon belüli erőszak áldozataként, avagy kifestett, szexi, nem túl okos cicababa-szerepben. Ezen túl a reklámokban érhetjük tetten a nőt, mint fogyasztót. A nemzetközi és hazai felmérések is igazolják, hogy a média konzerválja a társadalmi nemekkel kapcsolatos sztereotípiákat, erősíti a közéletben és a gazdaságban megnyilvánuló esélyegyenlőtlenségeket. Itt lenne az ideje annak is, hogy a kialakult torz nőképeken érdemben változtassanak.
Zalaegerszeg a projektben megfogalmazott célok megvalósításában vállal szerepet. A Zalai Civilházban jövőre kezdi meg működését a helyi esélyegyenlőségi ügynökség, amely koordinálja a feladatokat.
Tartalom megosztása: