A Mártírok úti épület komoly múlttal rendelkezik Zalaegerszeg történetében. Ahogy dr. Gyimesi Endre polgármester az avatóünnepségen fogalmazott, itt mindig történt valami. Az 1910-es években épített ház eredetileg egy vállalkozás székhelye volt, majd államosították, a kommunizmus éveiben pedig a politikai rendőrség, vagyis az ÁVH költözött a falak közé. 1956-ban a pincehelyiségekből kialakított börtönbe hurcolták a forradalmárokat. A ház, majd csak a ’60-as években vált kollégiumi épületté.

1993-ban az egykori politikai foglyok, és 56-os túlélők emléktáblát avattak a falon, hét évvel később, 2000-ben az egyik cellából forradalmi emlékhely lett. Most, szintén hét esztendő elteltével, a szomszédos teremben az I. világháborút lezáró trianoni, és a II. világháborút lezáró párizsi békediktátum dokumentumainak másolataiból rendeztek be állandó tárlatot. Az apropót éppen ez utóbbi esemény adta, hiszen 60 évvel ezelőtt, február 10-én írták alá a békeszerződést.

A polgármester szerint a két békekötés még ma is uralja a politikát. Sokáig emlékét sem lehetett felidézni, ám hatása mindig érezhető volt. Az igazságtalan diktátum szelleme kísért, mikor „felszabadulásról”, bolsevik hatalomátvételről, felgyülemlett államadósságról beszélünk, de Bős-Nagymaros és a Tisza szennyezése is a kedvezőtlen határmódosítással hozható összefüggésbe. A magyarság azonban mindig bízott önmagában, s már többször sikerült talpraállnunk. Most, amikor percemberek dáridója tart, ismét szükséges az összefogás, melyhez a trianon előtti ország szellemi erejéből meríthetünk erőt. A Kárpát-medencében ugyanis a geopolitikai helyzet, és a közös kulturális értékrend volt a béke alapja, ami nem igazságtalan szerződéssel jött létre.

Az alagsori Trianon emlékhely kialakítását támogatta az önkormányzat műszaki osztálya, a dokumentumok gyűjtésében pedig segítséget nyújtottak a levéltár, a könyvtár és a múzeum munkatársai is. Rosta Sándor, a POFOSZ megyei elnöke kérdésünkre elmondta, hogy már két évvel ezelőtt megfogalmazódott egy állandó kiállítás gondolata, s azóta folynak az előkészületek. Úgy érzik, hogy a békediktátumok közül a trianonit ismeri jobban a közvélemény, a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi szerződést kevésbé, ezért most inkább ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva szervezték meg az új emlkéhely felavatását. Általánosságban viszont elmondható, hogy még mindig egyik békekötésről sem tanítanak eleget a történelemórákon, s a tankönyvek anyaga is szegényes e terén. A kezdeményezők szeretnék, ha a kollégium alagsorában a már meglévő 56-os, és a most átadott trianoni kiállítás igazi „zarándokhellyé” válna. Leginkább középiskolás látogatókra számítanak, mert fontos, hogy a felnövekvők minél tájékozottabbak legyenek a múlt súlyos eseményeit illetően.