A tavalyi szakmai és tudományos tevékenységet Káli Csaba igazgatóhelyettes ismertette. Az intézmény 112 millió forintból gazdálkodott, melynek 80 százaléka költségvetési támogatás, 20 százaléka pedig egyéb forrás, például pályázat volt. Ez utóbbiból 12 millió forinthoz jutottak, melyet a Nemzeti Kulturális Alap, a zalaegerszegi, – és keszthelyi önkormányzat, valamint a helyi Millecentenáriumi Közalapítvány projektjein nyertek. A levéltár éves költségvetésének túlnyomó többségét munkabérekre és járulékokra, valamint dologi kiadásokra fordította.

Ami a szakmai feladatokat illeti tovább folytatódott az iratképző szervek – önkormányzatok, iskolák – ellenőrzése, melynek során 88 helyre látogattak el. A cél a megelőzés: helyben megvizsgálják az iratok kezelését és tárolását, hiszen nem mindegy, hogy azok majd milyen állapotban kerülnek a levéltárba. Az egyik legfontosabb feladat a levéltári anyagok feldolgozása, rendezése, selejtezése. Egyensúlyba kell hozni az iratanyag gyarapodását a feldolgozással. 2006-ban 164 iratfolyóméterrel gyarapodott az intézmény, és 283 iratfolyómétert dolgoztak fel.

Káli Csaba elmondta, hogy a tavalyi évben 899-en keresték fel az ügyfélszolgálatot, a kutatószolgálatot pedig 223-an vették igénybe. Az elmúlt években megfigyelhető az tendencia, hogy nő a múlttal kapcsolatos állampolgári érdeklődés, az emberek egyre kíváncsíbbak lakókörnyezetük történései iránt, és egyre több a szakdolgozók száma is, akik diiplomamunkájuk miatt keresik fel az intézményt.

Az igazgatóhelyettes röviden kitért az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából megrendezett eseményekre. A levéltár az ünnep alkalmából kiállítást és konferenciát rendezett, valamint több kiadvány is napvilágot látott.

Az idei évről Molnár András igazgató elmondta, hogy az ismert országos, megyei és helyi pénzügyi nehézségek miatt ők sem dúskálhatnak az anyagi javakban. A költségvetés még nem készült el, az előzetes tervek szerint 90 millió forinttal támogatja a fenntartó megyei önkormányzat a levéltárat.

A közeljövőben szeretnék, informatikai rendszerüket és honlapjukat megújítani. Várhatóan elkészül a fondtörzskönyv elektronikus változata, és több digitalizációra is sor kerül. Felkerül a honlapra az ’56-os „Diktatúra, forradalom, megtorlás” című kiállítás anyaga, amolyan virtuális tárlatként. Mivel a kutatók leggyakrabban a nemesi összeírásokat keresik, ezért az internetes oldalon a nemesi társadalom utolsó nagy térképe is megtalálható lesz, nevekkel, szövegekkel.

A 2007-es esztendő két évfordulót tartogat. 200 éve született Zalaegerszeg egyik neves szülötte Császár Ferenc író, lapszerkesztő, jogtudós, az ő emlékére május 23-án tudományos konferenciát tartanak. Szintén 200 éve született Batthyány Lajos, így országos programsorozat indul, melynek kidolgozásában Molnár András is részt vett.
A sajtótájékoztató keretében kerültek bemutatásra a levéltár „újjjávarázsolt kincsei”: restaurált céhes iratok, melyeket Csomor Erzsébet levéltáros mutatott be. A zalai gyűjtemény 40 céh, illetve ipartársulás anyagát őrzi, amik 1950 és 1975 között kerültek a levéltárba. A anyag nagy részét a keszthelyi Balatoni Múzeumból, és a zalaegerszegi Göcseji Múzeumból vették át, hiszen a levéltári és a múzeumi törvény előírja, hogy a múzeumokban lévő levéltári anyagot, illetve a levéltárban lévő tárgyi anyagot a közgyűjtemények egymás között cseréljék ki. Az említett negyven céh iratanyaga  85 tételből tevődik össze: céhszabályzatokból, jegyzőkönyvekből, inasok szegődési- és felszabadulási lajstromaiból, tagdíjbefizetési könyvekből.

A kollekció legkorábbi darabja 1671-ből származik egy I. Lipót által kiadott holicsi céh privilégium. Az anyagok többségében a régi Zala vármegye területéről származnak (Kapolcsról, Zalaszentgrótról, Miháldról, Alsólendváról, Türjéről, Letenyéről, Salomvárról, Zalaegerszegről) és kovács, lakatos, asztalos, órás, szíjjártó, csizmadia, kőműves, kőfaragó, molnár, kádár, fazekas, takács céhek dokumentumait tartalmazzák. A gyűjtemény restaurálása 2005-ben kezdődött, és az elmúlt év végén fejeződött be. A pergamen és papír alapú, töredezett, szakadt, elhasználódott, gyakran olvashatatlan állapotban lévő anyagok felújítását egy budapesti restaurátor cég végezte, korszerű technikai eljárásokkal, dekoratív „könyvecskékké” varázsolva a régi iratokat. (Zala-Lap Kft., P. P., P. K. E.)