– Az idei évben is folytatódik a város lendületes fejlesztése, a Deák városépítő program, annak ellenére, hogy a tavalyinál lényegesen nehezebb működési feltételekkel kell szembenéznünk. A központi költségvetés az önkormányzatokon is szeretne spórolni, így a közalkalmazotti béremelés fedezetlensége nem csak a mi önkormányzatunkban, de az egész országban évek óta általános jelenséggé vált. Zalaegerszeg költségvetésében ez mintegy 520 millió forintos működési hiányt eredményez, melyet, köszönhetően a 2004-es takarékos gazdálkodásunknak, saját bevételeinkből és tartalékainkból pótolunk. Szerencsére működési hitel felvételére nem kényszerülünk. Örvendetes, hogy a nehézségek ellenére 2005-ben is tudjuk folytatni a Deák programot várhatóan újabb 2,7 milliárd forint „friss” pénzeszköz bevonásával. Ez persze változhat attól függően, hogy mennyi fejlesztési hitelhez jut a város.
– Lehet-e tudni, hogy összesen mennyi jut városfejlesztésre?
– Mintegy 3,3 milliárd forintot tervezünk erre a célra, amely tartalmazza a Deák városépítő program forintjait is. Kiemelt célként jelennek meg az egyéni választókerületi igények teljesítése kapcsán a közút és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések, felújítások, erre közel 776 millió forintot szánunk. Kerékpárút építésre 139 milliót, csapadék és egyéb közműfejlesztésekre 566 milliót, . A két elnyert uniós projekt idei évre eső önrésze 132 millió. Továbbra is jelentős összeget, közel 300 milliót tervezünk otthonteremtésre, az oktatási-nevelési valamint szociális és egészségügyi intézményhálózat rekonstrukciójára, amely ha minden jól alakul, elérheti a 480 millió forintot. Kulturális és sport területen az intézményhálózat rekonstrukcióra és pályaépítésre mintegy 108 millió forintot szeretnénk költeni.
– Említette az egészségügyi és szociális intézményhálózatot. Szó van a megyei önkormányzattal közös szociális intézkedésekre, cserébe a megye szeretné, ha Zalaegerszeg támogatná a kórházfejlesztést. Ez viszont nem jelenik meg a költségvetésben, miért?
– E témában folynak az egyeztető tárgyalások, melyek nem zárultak le. Ez az oka annak, hogy még nem tudtuk tervezni a költségvetésünkben. Nem tudok konkrétumokról beszámolni, de a város eddig is támogatta a megyei kórházat.
-Mire nem jut pénz, de szeretnének és keresik a lehetőségeket? Mennyi jut például a választókerületeknek?
– Lényegesen több jut minden településrésznek – válaszolja Rigó Csaba. – A választókerületek fejlesztésére minden eddigi8nél nagyobb mértékben jutnak források.  Ha minden jól alakul, akkor ez az összeg meghaladhatja a 700 millió forintot. A Deák program keretében ezt kiemelt célként kezeltük, hiszen a tervezés is a választókerületi igények felmérésével indult. Olyan fejlesztésekre nem tudtunk egyelőre félre tenni, ahol még nem végleges a közgyűlés döntése.
– Például?
– Keressük a lehetőségét a városi strand fejlesztésének, a gyermek és az 50 méteres nyitott medence rekonstrukcióra vár. Igény lenne tanmedencére, ezzel is enyhítve a zsúfoltságon. Bizony kijelenthető, hogy a város kinőtte a 25 méteres fedett medencéjét. Aztán, az alsóerdei szabadidőközpont állapota is megköveteli, hogy kulturális, sport vagy más célú fejlesztés induljon meg. A közgyűlési döntés még hátra van. Nagyon szeretnénk, ha 2005-ben elindulhatnának a piac rekonstrukciójához szükséges közműkiváltások, lökést adva ezzel egy komoly piactéri rehabilitációnak.
Szándékosan nem terveztünk forrást a Gébárton megvalósuló és egész évben üzemelő fedett termál élményfürdő beruházáshoz, ugyanis ígéretes tárgyalások folynak több befektetővel is. Ezek lényege, hogy a város a fejlesztéshez csak földterülettel járulna hozzá. Keressük a lehetőségét a 74-es út melletti és a ságodi -volt lőtér – ipartelep infrastrukturális fejlesztéséhez, hiszen a helyi vállalkozások munkahely megtartó szerepére talán még sosem volt ennyire szükség.
– Hogyan alakulnak a helyi adók?
– Az idei évben a személyi jövedelemadó visszaosztott része csökken. 2005-ben 1,6 milliárd bevételt tervezünk személyi jövedelemadóból, a várost illető rész 21,6 százalék. Ez a szám tavaly 22,4 százalék volt. Az országos átlag 40 százalék. Helyi iparűzési adóból a tavalyihoz viszonyítva 200 millióval többet tervezünk, míg a gépjárműadó bevételből 420 millió forintot várunk.
– A közalkalmazotti béremelés mennyit visz el?
– 520 milliót. De én nem úgy fogalmaznék, hogy mennyit visz el, hiszen a közalkalmazotti béremelést nem szabad önmagában teherként felfogni. Minőségi munkájukra ugyanúgy szüksége van a helyi közösségnek, mint bárhol a gazdasági szférában. Minden elismerésem az övüké, hiszen az Európai Unió más tagállamaiban élő társaikhoz képest messze alul vannak fizetve. Tehát nem a béremelés tényével van gondunk, hanem annak finanszírozási módjával. Ebből a szempontból az állami normatív támogatások magukra hagyják az önkormányzatokat, mert csak egy részét biztosítják a béremeléseknek. Saját bevételek bevonására, vagyonfelélésre kényszerítik az önkormányzatokat.
 – Várható újabb pályázatok beadása?
 – Természetesen. 2004-ben a zalaegerszegi közszféra mintegy 342 beadott pályázattal büszkélkedhetett. Ebben jelentős érdemeket szerzett a városfejlesztési és tervezési osztály területfejlesztési és pályázati csoportja. 2005-ben is szeretnénk folytatni azt az aktív pályázatfigyelési és beadási rendszert, amelyből intézmények, közalapítványok és önkormányzati cégek is kivették a részüket.
Újabb pályázat várható önkormányzati infrastrukturális fejlesztési hitelprogramra, idősek otthonára, otthonteremtésre, egészségfejlesztésre, vízbázis védelemre és szeretnénk, ha a városi strand fejlesztéséhez is megjelenne valamilyen ígéretes pályázati lehetőség.