Zalaegerszeg

Hullámzó „Euforia”

Zalaegerszeg címer
Hírek

Hullámzó „Euforia”

2005 január 25 - kedd
A Magyar Kultúra Napján „Art Euforia” címmel közép-európai alkotók műveiből nyílt kiállítás a Gönczi Ferenc ÁMK-ban. Az intézmény, mely Közép-Európai Kulturális Intézetként is funkcionál, már többször adott otthont határon túli képzőművészek tárlatainak. Most hat ország 26 művésze mutatkozik be városunkban: Zala megyét Kotnyek István, Ludvig Zoltán (nagykanizsai festőművészek), valamint Budaházy Tibor és Nemes László (zalaegerszegi alkotók) képviselik.

Dr. Gyimesi Endre polgármester a kultúra napját köszöntve elmondta, hogy a Gönczi ÁMK már nemcsak egyszerűen a város művelődési háza, hanem a szomszédos országok képzőművészeti „fellegvárává” is kinőtte magát. Le kell bontani a mesterséges határokat, hogy egymás munkájában elmélyedhessünk.
Gerics Ferenc szervező, a Lendvai Galéra-Múzeum igazgatója, a határon túliak nevében köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta az uniós csatlakozással egy nagy család tagjai lettünk, s külön öröm, hogy ez a színvonalas tárlat Muraszombat és Szombathely után most Zalaegerszegen is bemutatásra kerül.
A kiállítást Lehota M. János esztéta nyitotta meg, aki arra tett kísérletet, hogy az alkotásokat és a művészeket egy „horizontba helyezze el”, bemutatva a közös jegyeket, nem felejtkezve meg azonban a különbözőségekről sem. Mindenek előtt az „euforia” szót „boncolgatta”, mely a csatlakozás miatt lett a kiállítás-sorozat címe. Örömöt, kapcsolatot, találkozást, gesztusokat jelent, ám magában hordozza az „illúzionisztikusságot” is. Lehota szerint, ha több ország alkotóit kívánjuk egy térben bemutatni, akkor a „reprezentációról” is beszélni kell. Ilyenkor a művész nemcsak önmagát jeleníti meg, hanem azt a „közeget” is, ahonnan érkezett.

A képeket nézve a kettősség jelenik meg, a hullámzó, összeölelkező vonalak, a fény és árnyék a nyitottságra, a kapcsolatra, a találkozásra utalnak, ám látható a félelem is. Az újjáalakuló Európa félelme. Harcolni kell ugyanis értékeinkért, s „helyet kell csinálni magunknak az első sorban”. A harc így nem nélkülözi a drámaiságot, ezért „fellegek” is megjelennek a képeken, amik ellensúlyozzák az örömöt. A közös pont tehát a nyitottság, és a találkozás, ám az identitás megőrzése, mozgásban tartása is ugyanilyen fontos. Így tudjuk csak gazdagítani a közös európai kultúrát.

Tartalom megosztása: