Dr. Szigethy István: Tudatosan kívánjuk folyatni azt a hagyományt, ami a 19. század elejétől Zalaegerszegen, a megyében a köz- és kulturális életet meghatározta. Pálóczi Horváth Ádám, majd a következő generáció Deák Ferenc, Csány László nevével jelzett zalai közéleti színvonal az országra is hatással volt. Magukat liberálisoknak vallották, a szabadelvű szó akkor került a használatba, amikor Szabadelvű Párttá alakult a Deák Párt. A 19. századot és utolsó harmadának a fellendülését az határozta meg, hogy az emberi alkotókészséget összhangban működni engedték a nemzeti hagyományokkal és érzésekkel. Ez nagyon fontos, hogy engedték. A modern Magyarország intézmény- és jogrendszere, művészeti élete ekkor épült ki igazán, s ebben Zala megyének meghatározó szerepe volt. Ne feledjük, Wlassics Gyula a millenniumi években kultuszminiszterként befolyásolhatta az ez irányú gondolkodást. A 20. században Keresztury Dezső folytatta ezt a szellemiséget, s mi magunk is azon vagyunk, hogy ezt a folytonosságot megtartsuk. A rendszerváltoztatás idején az egyesület több tagja meghatározó szerepet töltött be a város közéleti életében. Úgy érezzük, hogy a tizenöt évvel ezelőtti fordulatnak a lecsengésével ez a szellemiség is hanyatlott a városban. Tudjuk azonban, ebben az eldurvult politikai közéletben van igény arra, hogy legalább kulturális szinten elmondjuk a véleményünket. A kultúra és a közélet nem válhat ketté, ám politizálni nem akarunk. Annak idején a Liberális Kör nemcsak nagyszerű előadókat hívott Egerszegre, hanem olyan, országos színvonalú tudományos konferenciákat szervezett, amelyek később könyv alakban is megjelentek. Ez az alkotókészség még mindig megvan bennünk, s úgy gondoljuk, hogy a Wlassics Kör erre igazán alkalmas.
Sebestyén Péter: Talán már közhelyszerűen hangzik, hogy információs kultúrában élünk, ahol rengeteg az információ és egyre kevesebb a tudás. A szabadelvűség lehet az, ami az embernek lehetőséget ad arra,  hogy szétválaszthassa az értékest és az értéktelent. A közművelődésnek olyan hiányai vannak, amelyek egészen más megközelítést kívánnak, mint harminc évvel ezelőtt. A liberalizmus ma a tolerancia és a választás szabadságát jelenti,  s azt, hogy a köz műveltségén  változtatni kell.
– A fiatalokat hogyan lehet rávenni a másképp gondolkodásra?
Dr. Szigethy István: Keresztury Dezső születésének 100. évfordulója kapcsán a városi művelődési központban rendezvényt szerveztünk öt-hat osztálynak. Öröm volt a fiatalokkal beszélgetni, intelligensek és okosak voltak. Az ő érzékenységüket mindenképpen kamatoztatni kell a város érdekében.
– Péntek Imre, illetve a Pannon Tükör milyen szerepet tölthet be ebben az egyesületben?
Péntek Imre: A rendszerváltozás előtti 30-40 év szétszakította a hagyományokat, s Szigethy Istvánban azt csodálom, hogy vissza szeretné állítani ezeket. Azt gondolom, rekonstruálódott a liberális hagyomány, nem a múlt romjain siránkoznak, hanem folytatni kívánják, ha kissé új köntösben is, a régi eszméket. Egy folyóirat számára nagyon fontos a szellemi műhely, s amióta itt vagyok, olyan partnerekre találtam, akik a lapnak a profilját, szerzői minőségét karakteresen meghatározzák. Olyan gondolkodói közösség alakult, ami befolyásolni szeretné és tudja is a város kulturális, közéleti tevékenységét. Úgy érzem, hogy hasonló szituációban vagyunk, mint annak idején Wlassics. Tulajdonképpen ma is a felzárkózás, a nyitottság, az európai trendekhez való kapcsolódás a feladatunk. A tudás, a kultúra révén találja meg a helyét a magyar nemzet a mai Európában.