– Mint a város országgyűlési képviselője, hogy érzi magát a parlamentben, amikor frakcióját a megosztó, nacionalista, újabban pedig a klerikális jelzővel is illetik. Míg a miniszterelnök szerint a baloldal modern és nyugati. Befolyásolják az Országgyűlés munkáját ezek a megjegyzések?
– Nem jó irányba halad az Országgyűlés tevékenysége, és mindez a képviselői munka leértékelődéséhez vezet. A konstruktív vita kiveszőfélben van, helyére az erőből való politizálás lépett, ami semmiképpen sem szolgálja az ország érdekeit. Azt veszem észre, hogy a miniszterelnök úr beszédeibe tudatosan vannak beépítve olyan elemek, amelyek sértik a másik politikai oldalt és ő várja erre a reakciókat. Úgy érzem, ez egy pártpolitikai csatározások esetében még talán elfogadható is lenne, de az ország vezetőjétől higgadt és valóban valamennyi állampolgár érdekeit szem előtt tartó magatartást várna el a közvélemény.
– Mennyiben felelős ezért a kormányzópárt, illetve az ellenzékben lévő Fidesz?
– Egyértelmű, hogy az ország vezetéséért a kormánypárt felel, az ő lelkén szárad, hogy az ellenzék véleményét mennyire veszi figyelembe, konstruktív légkört alakít ki, vagy olyant, ami most leginkább jellemző. Ebben a Fidesz annyiban lehet felelős, hogy az előző ciklusban, sokkal nehezebb időszakban, több pólusú politizálás kapcsán előfordult, hogy hasonló eszközöket alkalmazott.
– És most visszakapja?
– Többszörösen kapja vissza. A demokratikus játékszabályokat a polgári oldal mindig betartotta, most is betartja. Csak az ellentmondás kedvéért nem mond ellent. Sok olyan törvény van, amelyet elfogadott, ugyanakkor nem tudok olyan törvényről, melyet az ország érdekében maximálisan támadott és ezeket a szocialista oldal ne vitte volna mégis keresztül. Ez mutatja, hogy soha ennyi alkotmánybírósági határozat nem szólt törvények megsemmisítéséről, mint manapság.
– Pártszimpátiától függetlenül egyre többen jelzik – számos politológus meg is fogalmazza – a miniszterelnöki provokációkra Orbán Viktornak válaszolnia kellene. Ön nem így látja?
– Én helyeslem, hogy Orbán Viktor nem szólal meg, és nem zülleszti kocsmai vitává a parlament munkáját. Én úgy látom, a politizálásnak az a szintje, amit esetenként a miniszterelnök úr csinál, az egy kétségbeesett kísérlet a szocialista párt tekintélyének helyreállítására. Szerintem ez nem jó út. A jó út az lenne, ha a sok, jó szándékú, a hazáért felelősséget érző, baloldali gondolkodású emberek véleményére hallgatna. És nem néhány szélsőséges politikus érdekeire.
– A közelmúltban ön is kapott a kritikákból bőven. A közgyűlés szocialista frakciója nem is szavazta meg a kéthavi jutalmát, többek között azzal az indokkal, hogy a parlamenti érdekérvényesítő tevékenysége kívánnivalót hagy maga után. Egyáltalán, a parlamentben egy ellenzékben lévő polgármesternek milyen lehetőségei vannak?
– Attól kell megkérdezni a durva támadások okait, akik ezt megfogalmazták, mert úgy érzem, méltánytalan támadás ért. Tizenegy éve vagyok polgármester és mindig az egész város érdekeit képviseltem és képviselem a jövőben is. Ezért nem veszek részt a parlament radikális vitáiban, bár a véleményemet elég gyakran megfogalmaztam nyugodt, szakmai alapon. Ami az érdekérvényesítést illeti: különösen komoly támadásnak van kitéve az a négy város – Debrecen, Kaposvár, Hódmezővásárhely, Zalaegerszeg – ahol polgári vezetés van. Egyébként a kapcsolataim a szocialista és szabad demokrata politikusokkal is korrekt és viszonylag intenzív. Az érdekérvényesítés nyilván könnyebb egy kormánypárti politikusnak, mint egy ellenzékben lévőnek. Főleg akkor, amikor saját kormánypárti tagjai több esetben is a város ellen dolgoznak. Gondolok arra, hogy pályázataink egy része azért nem nyert, mert a helyi szocialista politikusok nem tartották fontosnak. Legalábbis ezt a visszajelzést kaptam.
– Kifejtené ezt bővebben?
– Az egyik lakáspályázatunk már úgy nézett ki, hogy nyer, aztán mégsem ez történt. Amikor megkérdeztem a döntéshozót, mi az oka, hogy az utolsó pillanatban kikerült a pályázatunk a támogatotti körből, azt a választ kaptam, hogy a helyi szocialista politikusok nem érzik ezt olyan fontosnak, hogy nyerjen. Vajon az érdekérvényesítésben kinek kell ilyen szituációban az élen járnia. A jutalmamról pedig annyit: ez adható, amiért vagy megdolgozik valaki, vagy nem. A lelkiismeretem tiszta, hiszen átlagosan 16-18 órát dolgozom naponta, ennél többet nem is lehet. Egyébként egy polgármesteri fizetés messze van az első pár száz jól fizetettől. Szomorú, ha kicsinyes politikai szempontok alapján támadják, hiszen egy polgármester jutalmazása valahol a város presztízsét is jelenti. A nagyobb városok többségében egyébként 6 havi jutalmat kaptak a polgármesterek.
Zalaegerszegnek jó a megítélése az Országgyűlésben mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki politikusok  részéről. A város polgármestereként soha nem osztottam az embereket jobb- és baloldaliakra, hanem azt tartottam szem előtt, hogy ki hajlandó tenni a városért és ki nem. Én a jövőt illetően is, függetlenül attól, milyen színű kormányzás van, Zalaegerszeg érdekeit képviselem az Országgyűlésben. A döntéshozókkal való gyakori találkozás, a parlament bizottságaiban való részvételem azt jelenti, első kézből tudom a város ügyeit intézni. Ebből pedig csak hasznunk van.
– Mi várható a fejlesztések terén? A jövőben is jó lesz zalaegerszeginek lenni?
– Infrastrukturális területen, ha a két kohéziós pályázatunk, a szennyvíz-csatornázási és a hulladékgazdálkodási, amit a környező településekkel közösen valósítunk meg, befejeződik, elmondhatjuk: valamennyi európai uniós várossal összehasonlíthatóak vagyunk. Speciális Zalaegerszeg helyzete, domborzati viszonyai miatt. Sokan települnek ki a hajdani szőlőhegyekre és lakásukat a családtagokra, gyermekeikre hagyják. Ezt a tényt a városnak kötelessége figyelembe venni, és ott is megteremteni a normális infrastrukturális feltételeket, de az igazság az, ezen a téren sok még a tennivaló. A legnehezebb az „útprogram” végrehajtása lesz, mert nagyon szűk utakról van szó a várost körülölelő hegyeken. Csak közös összefogással, lakossági áldozatvállalással lehet előbbre lépni.
– Hogyan képzelik ezt el?
– Vagy egyirányú utakat alakítunk ki, vagy a telektulajdonosoktól megvásároljuk az út két oldalán hiányzó sávokat. Folytatni fogjuk az iparterületek fejlesztését is azért, mert úgy látjuk, az uniós csatlakozás következtében bizonyos szerkezetváltozás következik be. Kevesebb lesz a hagyományos iparágakban foglalkoztatottak száma, ezért lehetőséget kívánunk adni a kis- és középvállalkozások kibontakozásához. Fontosak azok az intézkedések is, melyek a várost még élhetőbbé, otthonosabbá teszik. Ilyen a belterületi utak állapotára való figyelés, a zöldfelületek kezelése, a virágosítás. Az elmúlt évben a Deák városépítő program keretében több mint kétmilliárd forintot fordítottunk felújításokra, fejlesztésekre. Ennyi pénzt az idei évben is szeretnénk fordítani e célokra.
– Prioritások?
– Sok mindent meghatározhat a fejlesztési hitelpályázatunk. Ami számításba jöhet: kerékpárutak kialakítása, Gébárton a fedett fürdő megépítése. Az Alsóerdő fejlesztésére három elképzelés is van, össze kell hangolni az egészségmegőrző funkciót a kulturális és sportfejlesztésekkel. Az első lépés indul jövőre, sajnos egyszerre minden nem fog menni.
– Folytatódik a belváros rekonstrukciója? Egyes vélemények szerint túlzsúfolt, míg mások ragaszkodnának a régi városkép megtartásához, ahol még lehet.
– A zalaegerszegiek egyrészt elvárják, hogy dinamikusan épüljön a város, másrészt szívesen megtartanák a régi arculatot. A kettő nehezen megy együtt. Valóban sok új ház épült a belvárosban és ez még folytatódni fog. Indul például az Arany Bárány-tömb rekonstrukciója. A szálloda és a Széchenyi tér 4. számú épület között bontás várható és építkezés is. Elkezdődik a tervezése és folytatódik a Centrum tér felújítása és tervek állnak készen a Dísz tér alatti üzletblokk kialakítására . 
– Szóljunk a kudarcokról. Mi bántotta a legjobban az elmúlt évben?
– Mint már említettem, hogy az öt darab lakáspályázatunk egyikét sem támogatta a kormány. Nagyon bántott, hogy az idősek otthona építésére benyújtott pályázatunk sem lett eredményes. Ennek ellenére neki fogunk állni. Az olai templom melletti önkormányzati területet felajánlottuk a katolikus egyháznak, ők idősek otthonát építenének a területen. A református egyház pedig nyugdíjasház létrehozását tervezi. Segíteni tudjuk mind a két elképzelést. Az igazi persze az lenne, ha három 50 férőhelyes otthont tudnánk építeni. Tárgyalunk erről a megyei önkormányzattal, ők esetleg helyet, vagy helyszínt tudnának felajánlani. A megye pedig a kórház rekonstrukciójához kér a várostól segítséget.
– Hogyan értékeli a közgyűlés és a hivatal munkáját?
– Zökkenőmentesen folyt a munka, de nem hiba nélkül. Az év során mind a kötelezően, mind pedig az önként vállalt feladatait teljesítette az önkormányzat. A közgyűlés munkájával kapcsolatban el kell mondanom, hogy az ellenzéki szocialista frakción belül két irányzat létezik, legalábbis én így látom. Az egyik a városért végzett, felelős munkában érdekelt, ők a csendes, nyugodt „csapat”. Van ugyanakkor egy, csak a pártérdekeket szem előtt tartó, harsány csoport, amelyik hosszú távon nem a város javára dolgozik. Azt szeretném, ha a konstruktívabb szárny lenne a domináns, de hát egyetlen vezető sem választhatja meg a maga ellenzékét…