Zalaegerszeg

Adjunk vagy ne, mennyit és hogyan?

Zalaegerszeg címer
Hírek

Adjunk vagy ne, mennyit és hogyan?

2004 október 20 - szerda
Rendkívüli közgyűlésen, több mint három órán keresztül vitatkoztak a képviselők – személyeskedésektől sem mentesen – a ZTE FC Rt. gazdasági helyzetéről, a focicsapat jövőjéről. A szocialista frakció által kezdeményezett testületi ülésen végül kompromisszumos javaslat született. Erről lapunk múlt heti számában már beszámoltunk. Az alábbiakban a hozzászólások legfontosabb, legérdekesebb megállapításait adjuk közre.

A vitában Kiss Ferenc (MSZP) elmondta, olyan javaslatot tesznek le, ahol a kis és nagy részvényesek, a csoportok, a meghatározó szponzorok is részt vállalnak a megoldásban, akár a tőkeemelésben, a működtetésben, vagy a hitelfelvétel kezességvállalásához. Szeretnék, ha Zalaegerszegen megmaradna a ZTE, megmaradna a zalaegerszegi hírnév. Az ügyvezetéstől azt várják, a valós képet tárják fel a gazdálkodásról. Dr. Tóth László (Fidesz) frakciója álláspontját közölte: véget kell vetni annak a szemléletnek és gyakorlatnak, hogy az önkormányzatot  „fejőstehén” módjára próbálják különböző élsportegyesületek bevonni a támogatási rendszerbe. Szerinte Zalaegerszegen mindenki a ZTE által képviselt labdarúgás megmentésére törekszik, ugyanakkor nem akarják az önkormányzatot olyan helyzetbe hozni, hogy más fontos feladatok elől elvonják a pénzt. Javasolják több szponzor bevonását. Herbert Ferenc (MSZP) szerint szembe kell nézni a tényekkel, ez az egyik biztosítéka a bajból való kilábalásnak. Utalt arra, hogy a ZTE gazdálkodásában a gondok már évekkel ezelőtt jelentkeztek, ezért felelősséget kell vállalnia az önkormányzatnak is. Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) utalt arra, hogy 2002-ben, amikor bajnok lett a csapat, kiderült, hogy 302 millió forint hitelállománnyal zárta az évet a részvénytársaság. Úgy véli, csak akkor van értelme tovább tárgyalni, ha az igazgatóság vállalja, hogy elkészíti a 25 százalékos költségcsökkentésről szóló üzleti tervet, és ezt a tulajdonosok be is tartatják. A tőkeemelés megoldást jelenthet, azon érdemes vitatkozni, hogy ez még az idén következzen be, vagy jövőre. A hosszú távú hitelfelvételnél a kezességvállalást csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az összes többi tulajdonos a saját tulajdonának arányában vállalja a készfizető kezességet. Tombi Lajos (MDF) szerint az önkormányzat eddig is eleget tett kötelezettségének, sőt ezt túl is teljesítette a 28 százalékos vállalási arányához képest. Rigó Csaba (Fidesz), mint fogalmazott, sajnálja, hogy mintegy két hónapos egyeztetés után sem közeledtek az álláspontok. A tárgyalásokon azt képviselték, segít az önkormányzat működési támogatással, vagy más technikával, tőketartalékba való befizetéssel, de ezt egyetlen más tulajdonos sem fogadta el. A tőkeemelés nyilván szükséges lesz, de az rt. rendkívüli és a testület közgyűlése is olyan mérlegbeszámolóról vitatkozik, amely a július 1-jei állapotot tükrözi. Elmondta: a tárgyalások során végig ultimátumszerű feltételeket érzett. Szerinte, az ügyvezetésnek a legfőbb tulajdonos határozatát figyelembe kellene vennie. Dr. Gyimesi Endre polgármester elmondta: nem az önkormányzat feladata egy önálló részvénytársaság esetében a tulajdonosokat leültetni, de ha az a helyzet áll elő, hogy a tulajdonosok nem tudnak leülni az igazgatótanács elnökének hívó szavára, akkor ezt az önkormányzat is megteheti. Tárgyalt zalai meghatározó tulajdonosokkal, állásfoglalásuk egyértelmű: tőkeemelésben nem kívánnak részt venni. Működési támogatásban részt vennének azzal a feltétellel, hogy nem a jelenlegi igazgatótanács elnöke fogja a munkát folytatni, mert a bizalom elfogyott a jelenlegi igazgatótanáccsal szemben. Megjegyezte: három évvel ezelőtt 111 zalai szponzor sorakozott fel a szakosztály mögött, most alig találnak zalai támogatót. Dr. Káldi Dávid (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak számtalan feladata van, az élsportot eddig is túlzottan támogatta. Jelen pillanatban ezt luxusnak véli. Gyutai Csaba (Fidesz) megemlítette a Világgazdaságban megjelent írást, amely szerint egymilliárd forintot veszített a magyar profi futball. Ez arra figyelmezteti a klubokat, hogy leszorítsák költségvetésüket minimum 25 százalékkal. Az egész futballgazdaság nem ér annyit, mint ahogy a szereplői ezt gondolják. Panácz Antal (Fidesz) a játékosok hozzáállását kifogásolta. Egy jó csapat, amely tele van jó nevekkel, hogyan tud kikapni egy harmadosztályú csapattól?
Bozsik Péter ügyvezető az elhangzott felvetésekre is reagált. Mint fogalmazott, tény, az önkormányzat 160 milliós kezességvállalása, de ez a jelenlegi ügyvezetéstől és válságcsomagtól független történet. Azt sem vehetik figyelembe, hogy az elmúlt években milyen egyéb támogatásokat kapott a korábbi ügyvezetés, és ezekkel tudott-e élni, vagy sem. Az elmúlt években történt fejlesztéseknek lesz-e létjogosultsága? – kérdezte. Egy 10-14. helyen lévő csapatnak luxus ez a stadion, vélte az egykori edző. Elmondta: azért vállalta, hogy sportvezetőként dolgozik Zalaegerszegen, mert úgy gondolta, minden feltétel megvan ahhoz, hogy első osztályban szereplő élcsapata legyen a városnak. Azt látta az elmúlt hónapok során, hogy személyi kérdések miatt nem tud az összefogás megvalósulni. Ezt sajnálja, mert attól fél, hogy a hét-nyolcezer futballbarát fogja ennek meginni a levét, akik szívesen járnak ki a mérkőzésekre. Bozsik Péter szerint Zalaegerszeg csapata ilyen körülmények között nem tud az első hat hely valamelyikén szerepelni. Devecserné Óvári Ibolya (MSZP) arra figyelmeztetett: aki volt már gazdasági társaság vezetője tudja, hogy 25 százalékos költségcsökkentést egyik napról a másikra nem lehet végrehajtani. Ez csak egy folyamat eredménye lehet. A tőkeemelésről elmondta: a jövő szempontjából ezt fontosnak tartja a szocialista frakció, a kérdés csak az, hogy mikor kerüljön erre sor. Dékány Endre (Fidesz) szerint a stadiont nem annak a tizenhat játékosnak építették, akik esetleg nem is tekintik szívügyüknek a focit. A stadiont több tízezer futballbarátnak építették. Hangsúlyozta: a csapat most igazodjon a szűkös helyzethez egy ideig, amíg a kilábolás a nehéz helyzetből megtörténik. Kugler László (független) arról beszélt, hogy a ZTE FC Rt. körül kialakult helyzet a város egész sportéletére kihat. Nagyon sokan elfordultak a sporttól az utóbbi időben. A válság megoldása nem lehet a ZTE megszűnése, ezért azon kell dolgozni, hogy megoldást találjanak az egyesület további működésére. A felhalmozódott adósság rendkívül kritikus, olyan összegről van szó, amely normális esetben a gazdasági társaság egyértelmű megszűnéséhez vezetne.  Most úgy tűnik, a gazdálkodás irányában és a stratégiában is új lapot kell nyitni. Pöltl Tibor (SZDSZ)  úgy fogalmazott, hogy sem rövid, sem pedig hosszú távon ebben a vállalkozásban nem látja azt a lehetőséget. Bármilyen pénzt tesznek ebbe a gazdasági vállalkozásba, óriási kockázattal jár. Mi lenne, ha holnap az egyik hitelező elindítaná a felszámolást? – kérdezte és hozzátette: lehet, hogy sokan fellélegeznének. Ha az érzelmeire hallgat, mondta, akkor szükség van az NB I-es csapatra. Ha pedig érzelemmentesen közelíti meg a kérdést, akkor csak annyit tud mondani, hogy szerinte nem tudják fenntartani a csapatot. Ez nem stadionfüggő kérdés. Egy NB I-B-s csapat is fejlődhet és elérheti az NB I-es szintet.
Nagy Ferenc, az igazgatóság elnöke arról beszélt hozzászólásában, hogy értetlenül figyeli a bizalmi válság kérdését. Úgy érzi, hogy az elmúlt években a legjobb tudása szerint dolgozott. Sokat tett és áldozott a ZTE FC Rt. működésére. A sokat támadott tulajdonosi csoport 2003-ban hatékony segítséget nyújtott ahhoz, hogy a klub el tudjon indulni a tavalyi bajnokságban. Ugyanez volt a helyzet a 2004-es bajnokságban is. A klub bevételei nagyon szűken csordogálnak, bizonyos folyamatok leálltak. Pozitívként értékelte, hogy 20 millióval csökkenteni tudták az rt. mínusz-állományát. A személyét ért elmarasztalásokból pedig levonta a következtetést.

Tartalom megosztása: