Miszory Béla Károly

Törzsgyökeres zalaegerszegi lakos, mivel már nagyszülei is Zalaegerszegen éltek és a város közéletében tevékenykedtek. Szüleitől örökölte és tanulta, hogy egyik legszebb feladat az embertársakért tenni, a bajbajutott embertársakon segíteni, így nem csoda, hogy a szülők SZTK-s múltja alapján Ő is a társadalombiztosítást választotta hivatásának. Mielőtt munkaviszonyt létesített, már tanulmányai alatt is bizonyította, hogy vonzódik a közösségi élet iránt: az általános iskolában az úttörő zenekar gitárosa volt, majd a városi fúvószenekar, illetve a városi énekkar tagja volt. Résztvevője volt a Helikon ünnepségeknek, illetve közreműködött több vidéki néptáncegyüttes felkészülésében, mint zongorista.

Nem volt nehéz beilleszkedni 1967. október 3.-ától a választott munkahelyén az akkor még SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságon, hisz emberekkel való kapcsolat kialakítás már ismert volt számára. A társadalombiztositásban 1967. októberétől ellenőri munkakörben, majd 1980-tól csoportvezetőként, 1985. januártól Titkárságvezetőként, majd 1992. áprilisától 2000. január 2- ig a Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójaként dolgozott. 2000. januárjában a Megyei Pénztárak önállóságának megszűnésével az igazgatói kinevezése visszavonásra került és 2000. januárjától a Nyilvántartási és Koordinációs Osztály vezetőjévé nevezték ki, majd 2005-től végleges nyugállományba valóvonulásáig (2012) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakmai főtanácsadója volt. Irányítása alatt a vármegyében folyó társadalombiztosítási munka elismeréseként több jogszabályváltozás kidolgozásában vett részt munkatársaival; országos szakami konferenciákat, igazgatói értekezleteket szervezett városunkba, valamint nemzetközi kapcsolatok, csereprogramok megteremtésével segítette a szakmai tapasztalatcserét (Ausztria, Ciprus, Szlovénia).

Szerencsés embernek vallja magát, ugyanis egy munkahelyi baráti kapcsolat révén ismerkedett meg igazán a későbbi szívügye és hobbijává vált sporttal. 1968. március 18-án, a jelenlegi Zalaegerszegi Vívó Egylet jogelődjénél, a Zalaegerszegi Dózsa Sportegyesületnél, mint alapító tag kezdődött sportkarrierje. Eleinte, mint aktív versenyző és szervezésben segédkező, majd 1972-től mint segédedző és versenyző tevékenykedett. Ezen sportágtól nagyon sok ismeretet kapott, amit aztán az életvitelében is kamatoztatni tudott (önismeret, önuralom, fegyelem, embertársai tisztelete, és egymásért való küzdelem). Az aktív vívásnak 1978-ban mondott búcsút, amikor a Testnevelési Főiskola Vívó Szakán az egy éves vívóedzői képzését elvégezte, ezt követően, mint edző működött közre az Egyesületnél.

1991-ben a fegyveres testületek sportfinanszírozásának csökkentésekor megalapították jogutódként az önálló Zalaegerszegi Vívó Egyletet (ZVE), mely az első olyan klub volt az országban, mely kizárólag vívással foglalkozott. Ekkor az Egylet elnökének választották meg, ezt követően szintén választással lett a Zala Megyei Vívó Szövetség elnöke is, amit a mai napig is gyakorol.

Pályafutása alatt több rangos hazai és nemzetközi kadett, junior és felnőtt tőr versenyt rendeztek Zalaegerszegen. A legkiemelkedőbb verseny a 2005 évi Vívó Európa Bajnokság volt. A Zalaegerszegi Sportcsarnok falán megjelenített 18 legrangosabb városi sportesemény közül 10 az Ő irányítása alatt szervezett vívóversenyt hirdeti, melyre méltán lehet büszke.

A ZVE elnöki tisztségének leadását követően a ZVE-vel való aktív kapcsolata 2006-ban megszakadt, a vármegyei irányításban azonban továbbra is részt vett. A rövid „pihenőpályát” követően, 2018-ban fiatalos lendülettel, újító gondolatokkal és még nagyobb lelkesedéssel tért vissza, amikor ismét történelmet írt nemcsak a ZVE, hanem Zalaegerszeg és talán egész Magyarország (para)sport életében. Évtizedek óta dédelgetett álmát valósította meg a mozgássérültek sportolási lehetőségeinek kerekesszékes vívással való kibővítésével a megyében, melyet társadalmi munka keretében végez csapatával. Az országban egyedülálló módon létrehozott egy 11 fős kerekesszékes vívócsapatot, akik nemcsak egymás vívótársai, ellenfelei, sorstársai, hanem barátai, bizalmasai és már-már családtagjai is. Számos közösségi program, szakmai tanulmányút és bemutató szervezője, mellyel kis csapata népszerűségét és bemutatkozási lehetőségei bővíti.

Szeretné csapatát bővíteni és mind szélesebb körben megismertetni a mozgásukban korlátozottakat a parasport nyújtotta lehetőségekkel, a mozgás szeretetével és lehetőségeivel-korlátozottságaik ellenére. Egy összetartó közösség fontos és megbecsült tagjaivá szeretné tenni őket, ahol erősödne a „valahova” tartozás érzése, ahol egyenrangú társként tekintenének rájuk az emberek.

A vívásban eltöltött ideje alatt több mint 600 vívópalánta nőtt fel. Fő célja mindig is a jó közösségi élet kialakításán túl az volt, hogy megismertesse a sportolókkal a vívásban szerzett tapasztalatok életvitelükben való hasznosíthatóságát, mivel mondása szerint „a vívás nem az erő, hanem az ész játéka”.

Oktatási tevékenysége:

A társadalombiztosításban eltöltött több éven át szerzett tapasztalatai és a megújulás iránt való elhivatottsága alapján lehetősége volt több vizsgabizottsági elnöki feladat ellátására a Szociális és Családügyi Minisztérium felkérésével a Társadalombiztosítási ügyintézői, alap- és szakvizsgákon. Óraadóként, vizsgáztatóként, illetve szakdolgozatok konzulenseként rendszeresen közreműködött a POTE Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Egészségbiztosítási Szakán. 1972-től napjainkig foglalkozik vívóedzői tevékenységgel. Törekszik a vívás népszerűsítésére, fiatal újoncok, egészségesek és mozgássérültek toborzására. Szívügye az utánpótlás nevelés.

Irányítása alatt megszervezett rangos versenyek Zalaegerszegen:

Kadett tőr világkupa (2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005)
Férfi tőr világkupa (2002, 2003, 2004)
Felnőtt Vívó EB (2005)
Kerekesszékes Megyebajnokság (2019)

Elismerések

Kiváló Dolgozó (1984)
Szent Kristóf Plakett (1998)
Eszterházy Miksa Emlékérem (1998)
A 45 évi Társadalombiztosításban eltöltött évei alapján a Törzsgárda kitüntetés

valamennyi fokozatával rendelkezik.

Fair Play Életmű Díj (2021)
Zalaegerszegi Vívásért Díj (2022)
Príma Primisszima Díj (2022)

A mozgássérült csapata mosolyából, derűjéből mindig erőt merít és rendületlenül keresi a lehetőségeket, a támogatókat, mellyel új távlatokat nyithat védencei életében. A szakma képviselőjeként országos elismertségre tett szert, embersége, pozitív életszemlélete példaértékű, nemcsak sportolók, hanem kollégái körében is.

Példaértékű szakmai munkájáért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.