Kálvária kápolna (Szent Ilona kápolna)

A Kálvária kápolna a Rózsák tere melletti kis dombon magasodik, messziről jelezve az arra haladóknak, hogy Zalaegerszeg múltjáról regél. 1751-ben már állt a kápolna, a szabók céhe építtette. Tornyának gúlasisakja gazdagon tagolt, hagymakupolás. Körülötte a város ódon temetője, melynek egyik legrégebbi sírjele Gothard János csizmadiamester – a Mindszenty téren álló Szentháromság szobor egykori gondviselője – homokkőből faragott síremléke. A kápolna előtt három, 18. századi szobor található: Máté evangélista, Krisztus a keresztfán és a Fájdalmas Szűz. A kerítésfal belső oldalán az 1930-as években készült reliefek mutatják be Jézus kálváriáját. A „Kálvária a város szíve”, írta az 1930-as években Wiegand Ede.

A temetőről és kápolnáról évszázadokon keresztül a szűr-szabó céh gondoskodott, ide temetkeztek iparosai is. Ezen kívül a város patrícius családjainak is itt volt a sírboltja: alispán, főispán, polgármester, gyógyszerész, orvos, neves ügyvéd, tanár családja nyugszik itt.

A Kálvária kápolna a második világháborúig szinte változatlanul megőrizte a nagyböjti szertartásokhoz kapcsolódó imádságos helyét. Mindszenty-Pem József apátplébános idejében is nagyböjt péntekein keresztúti ájtatosságot tartottak.

1978-ban restaurálták az omló vakolatú kápolnát, mivel a vizesedést nem tudták megszüntetni, idővel egyre romlott az épület állaga és a temető elhanyagolt, gazos lett. Az 1990-es évekre az épület állapota nagyon leromlott 1996 tavaszán kezdték meg a felújítási munkálatokat, melyeket másfél év alatt sikeresen el is végeztek. A Műemlékvédelmi Hatóság szakmai irányításával folytak a vízelvezető, kőműves, a villanyszerelő munkák. Jelentős anyagi fedezetet kaptunk a Mária Magdolna Plébániától, a Műemlékvédelemtől, a Városi Önkormányzattól és az önkéntes adakozóktól. A másfél év nehéz fizikai építési munkálatai alatt nem volt hiány az önként jelentkezőkben.