keresés a weboldalon

Zalaegerszegi Zsidó Hitközség

Az egykori zsinagóga több mint száz éve Zalaegerszeg történetének részét képezi, amely műemléki örökségén túl napjainkban a város egyik legreprezentatívabb kulturális találkozóhelye is.
A zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, s a felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották.
A román és keleti stíluselemeket ötvöző izraelita imaházat az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették fénykorában.

Ma már csak néhány dokumentum emlékeztet arra, hogy az Arany Bárány Szálloda udvarán valaha zsinagóga állt.
Egy 1799 körül készült összeírás említi először, ebből tudjuk, hogy a korabeli vendégfogadó szomszédságában délre álló – amúgy mészárszékként működő – uradalmi épület udvarán építették fel. A feljegyzések szerint az 1805-ös és az 1826-os tűzvészben is leégett, de a pusztítást követően mindig újjáépítették.
Az izraelita imaházat egészen 1904-ig, a mai Ady utcában felépített új zsinagóga felavatásáig használták rendeltetésének megfelelően, azt követően pedig mozivá alakították át.
Az ,,Edison mozgó” volt a varos első üzletszerűen működő filmszínháza, melyet Gábor Béla, a neves Színművész, Gábor Miklós édesapja hozott létre.
A ll. világháború ezt az épületet sem kímélte: 1945 tavaszán a németek felgyújtották.
1945 után kevesen tértek vissza Zalaegerszegre az elhurcolt zsidók közül, nem volt, aki fenntartsa, gondozza a magára maradt zsinagógát.

A zsinagóga vallási funkciója a l. világháborút követően megszűnt, a leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől megvásárolta , és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette.
A sokáig raktárnak használt épület berendezésének felszámolása az eladóra hárult, a súlyosan megrongálódott orgona végül a Mária Magdolna Plébánia- templomba került, ahol – karbantartás mellett – még hosszú ideig működött.

A felújított épület 1983-ban nyílt meg a város lakossága számára.
Kitűnő hangversenyorgonája 1987-ben készült el: a 2107 darab síphoz 1.800 kilogramm ónt használtak fel, a legnagyobb sípok 6 méter hosszúságúak, a legkisebbek 5 milliméteresek.
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be „A zalaegerszegi zsidóság múltja” című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.

A kommunista rendszerben a zsidó közösségnek nem voltak olyan erős hagyományai, amik ellenálltak volna a dübörgő szocialista átszervezésnek. Amikor a zsidó közösség ’89 után feléledt, nem volt szinte semmi, amibe kapaszkodhattak volna.
1995-ben, 31 fő részvételével alakították újra a hitközséget. Ám a rabbik többsége nem látta biztosítottnak az új község elkötelezettségét a hagyományok őrzésére, ezért a Mazsihisz keretein belül az újjáalakulás ellen szavaztak. A döntő szó azonban nem az övék volt.
A ’45 utáni fél évszázad hatása azonban a mai napig érezhető: a közösség sokkal erősebb kulturális, mint vallási téren. A hagyományokat nem tanítja rabbi vagy más, jártas ember, inkább az elnök (vagy a tagok) készülnek föl az ünnep történetéből.

Elérhetőség:

Elnök: Virágh Judit / Telefon : +36 20 423-4410, E-mail : zsizeg.viragh@gmail.com

Elnökhelyettes: dr. Temesváry Tibor / Telefon: + 36 30 946-4476, E-mail: zsizeg.temes@gmail.com
Alelnök: Bajzik Csaba / Telefon: +36 30 997-0838, E-mail: zsizeg17@gmail.com

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 3.
Levelezési cím: 8900 Zalaegerszeg Pf. 149.
Zsidó temető: 8900 Zalaegerszeg Göcseji u. 6. (Részleges nyitvatartás)
Volt zsinagóga: Állandó kamarakiállítás a zsidó életről

 

Képgaléria: