50 éves lett a mozi, azaz a néhai Ady Filmszínház, mely a jeles alkalomból néhány napra retro mozivá változott. Korabeli filmes fotók, plakátok, moziüzemeltetéssel, mozitechnikával kapcsolatos könyvek kerültek a régi vitrinekbe. Az aulában (Mozi közben) felállításra került egy régi vetítő, a termekben pedig régi filmeket tűztek műsorra (Vuk, Szent Péter esernyője, A harangok Rómába mentek stb.)

A Keresztury ÁMK intézményegységéhez tartozó mozi születésnapi programsorozatának megnyitóján Dezsőné Kondor Anita igazgató köszöntötte az érdeklődőket, majd Gyutai Csaba alpolgármester idézte fel a zalaegerszegi mozizás történetét. Mert ugyan az Ady mozi 1958. április 4-én nyitotta meg kapuit, azért már korábban is volt filmkultúra a városban.

Az első vetítés 1903. november 3-án volt az Arany Bárány Szálló nagytermében, majd néhány évig vándor mozitársulatok szórakoztatták a nagyérdeműt. Az első igazi zalaegerszegi mozi – az Edison – 1913-ban jött létre az Izraelita imaházban (a mai Iskola közben, az Arany Bárány mögött). Tulajdonosa Gábor Béla, a város első mozigépésze pedig Pozsgai Gyula volt. Hetente két filmet vetítettek naponta kétszer. Az intézményt akkor még nem „mozinak” hívták, hanem „mozgófényképüzemnek”.

Vetíteni akkor a legjobb „biznisznek” tűnt, hiszen más – széles társadalmi rétegek számára elérhető – kulturális és szórakozási forma nemigen akadt. Így hamarosan egy másik hely – Apolló mozi – is nyílt a városban, a Kummer cukrászda (későbbi Zala vendéglő) emeletén. A konkurenciát nem nézte sokáig Gábor Béla, egyszerűen megvette az Apollót. 1945 után a kisgazdapárthoz került a mozi és az akkori KALOT (ma 3 Kívánság étterem) épületének emeletére költözött; 1948-ban pedig mint mindent, a filmvetítőhelyeket is államosították. „A film legyen pártos és népi”, vagyis a propaganda legfőbb eszköze. Ehhez természetesen új mozi is kellett: 1955-ben kezdték építeni a mostani belvárosi épületet, amit három évvel később, egy szép ünnepi napon (április 4-én) adtak át. Ezt aztán többször felújították, új termekkel bővítették, míg be nem következett a 90-es évek és vele a rezignáció.

Az alpolgármester szerint abban mindenki egyetért, hogy érdemes az önkormányzatnak megtartani a mozit, hiszen az igényes, esztétikai értékkel bíró filmekre nagy szükség van. Ezt nem feltétlenül tudják és akarják a bevásárlóközpontok multiplexeinek üzemeltetői biztosítani. Ők ráadásul bármikor be is zárhatják a „boltot”, és akkor vetítőhely nélkül marad a város. A jubileumi programsorozatnak éppen az a célja, hogy ismét felkeltse az érdeklődést a mozizás, és az igényes filmek iránt. (Zala-Lap Kft.)