– A parlamenti felszólalással az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet: az ilyen és hasonló helyzetekre nincsen felkészülve az ország. Szükségesnek tartanék egy olyan gyorsan hadra fogható, különleges műszaki alakulatot, amely belátható időn belül mindenhová odaér, ahol baj van. Örültem annak, hogy a válaszadó államtitkár és az érintett miniszterek is elismerték azt az erőfeszítést és munkát, amit az önkormányzat végzett a hűtőházi tűzesetnél.
– Napirenden van a Volán-társaságok privatizációja. A közgyűlés már tárgyalt erről a kérdésről a közelmúltban. Változatlanul szeretne Zalaegerszeg részesedést szerezni a zalai közlekedési vállalatból?
– Valóban a privatizációval kapcsolatban már döntött az önkormányzat, és kértük a vagyonarányos elosztást. Egyébként jelen pillanatban kétféle álláspont rajzolódott ki az ÁPV Rt.-nél. Az egyik szerint teljesen multi cégeknek adnák el a vállalatokat, a másik pedig, amit az önkormányzatok képviselnek, hogy önkormányzati kézben kell lenniük. Mi egy köztes álláspontot képviselünk, úgy gondoljuk, hogy például Zalaegerszegnek 25 százalék, plusz 1 részesedést kellene kapnia, hogy beleszólása és rálátása legyen a jövőt illetően.  Azt szeretnénk, ha a Zala Volánnak zalai tulajdonosai lennének – például több önkormányzat – és semmiképpen sem multinacionális cégek.
– Reptérfejlesztés. Az idei költségvetésben mintegy 100 millió forint van félretéve a beruházásra. Várható még ebben az évben előrelépés?
– Két szálon futnak az események. Jövő tavasszal valóban el kell kezdeni a beruházást, hiszen egy pályázati pénz esetleges elvesztése is fennállna, ha nem tudnánk indulni a munkával – válaszolja a polgármester. Elkészült egy kiajánló anyag, amelyre több befektető is érdeklődött. Ezenkívül van egy olyan befektető csoport, aki kérte, hogy jelen pillanatban még ne nevezzük néven, ők konkrét szándékkal jelentkeztek.
– Elkészült egy komplex kiajánlási projekt, ami egy blokkban kezeli az idegenforgalmi fejlesztéseket – fedett fürdő és szállodaépítést – és a reptér beruházását. Eziránt is van érdeklődés, a Városfejlesztő Rt. van megbízva az értékesítésnek ezzel a részével. A Flextronics repülőtérrel kapcsolatos szándékát október második felében ismerjük meg. Ha az idén létrejön valamiféle megállapodás, akkor az előkészítő munkák elindulnak, hiszen komoly infrastrukturális fejlesztéssel jár együtt a reptérfejlesztés, amiből például Hatházának számos előnye lenne. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor egy csökkentett mértékű, a saját pénzügyi helyzetünknek megfelelő fejlesztés valósul meg jövőre. Apró lépésekkel tudunk előremenni a következő években. Az biztos, hogy a legnagyobb beruházást, a szilárd burkolat kiépítését a város egymaga nem tudja megcsinálni. 
– Említette az idegenforgalmat. Mi várható a gébárti centrumban?
– A város alapvető érdeke, hogy Gébárton a jelenlegi három-négy hónapos idény hosszabb legyen. Ehhez  fedett termálfürdő megépítése szükséges, illetve ha lehet, egy szállodablokk is kapcsolódhatna hozzá. A megvalósítás érdekében többféle tanulmányterv is készült, de igazán ebben a kérdésben is a befektető személye érdekes. Több országból érdeklődtek és érdeklődnek. Ugyanakkor az aquaparkot működtető társaság vállalta, hogy 2005-ben egy kisebb volumenű fejlesztéssel elindulnak a fedett termálfürdő megvalósítása érdekében. Arról folyik jelen pillanatban a tárgyalás, hogy az eredeti nagyságrendben vagy más befektető bekapcsolásával nagyobb fejlesztés valósuljon-e meg. Megjelentek egyébként külföldi üzleti partnerek, akik önállóan is megvalósítanák az idegenforgalmi komplexumot. Az egészen biztos, hogy legkésőbb 2006 elején lesz fedett termálfürdője Zalaegerszegnek. A város egyébként nem zárkózik el a segítségtől, de beruházó nem akar lenni – mondja dr. Gyimesi Endre.
– Milyen változások várhatók a városi strand területén?
– Azt kell eldönteni, a Strand Kft. a Zalavízzel közösen, vagy külön működik tovább.  Úgy tűnik, nem kerül összevonásra a két cég, de több igény jelenik meg arra, hogy a strand területének egy részét racionálisabban használjuk ki. Ugyanakkor megfogalmazódott még igényként, hogy fel kell újítani a külső medencét feszített víztükörrel ellátva és az sem lenne baj, ha tanmedencét alakítanánk ki. Erre egyébként az idei költségvetésben különítettünk el pénzt, de lényegesen kevesebbet, mint amennyibe kerülne ez a beruházás. Ezért lenne racionális az az elképzelés, hogy az Ady utca felöli terület egy részét értékesítenénk és a befolyt pénz segítségével versenyzésre is alkalmas medencét tudnánk kialakítani. Így el lehetne különíteni a sportot szolgáló belső városi strandot és a szórakozást, pihenést kínáló gébárti termált. Erről jelen pillanatban is folynak tárgyalások.
– Az augusztusi kormányrendelet óta ismét téma a közalkalmazotti béremelés. Várható még az idén?
– Arcátlanul önkormányzat-ellenes megoldásról van szó. Ha az önkormányzatok vállalnak öt százalékot, akkor ehhez az állam hozzátesz egy százalékot. Tegyük fel, ha lenne olyan település az országban, amelyik ezt vállalni tudja, mert van 5 százalékos szabad pénzforrása, akkor is érdemes ezen elgondolkodni. Ugyanis az öt százaléknak az állami és közterhei nagyobbak, mint amit kapnának. Várhatóan tehát nem lesz az idén közalkalmazotti béremelés.
– És jövőre?
– 2005-ben is hasonló a konstrukció, amely elfogadhatatlan a megyei jogú városok és önkormányzatok számára. Ebben a pillanatban nem tudok biztatót mondani.