A lakáspolitika számos nehézséggel küzd, amellyel minden nemzetgazdaság szemben találja magát. Ezért olyan megoldásokat kell találni, amelyek megfelelnek a piacgazdaság elveinek, ugyanakkor biztosítják a társadalmi esélyegyenlőséget. Zalaegerszeg közgyűlése a közlemúltban fogadta el a város hosszú távú lakáskoncepcióját (2008-2012), amely az általános helyzetkép bemutatása mellett vázolja a bérlakás-gazdálkodásban végbement folyamatokat, a rendszerben meglévő problémákat, és további javaslatokat fogalmaz meg a rendszer hatékonyabb működtetése érdekében.  Az alábbiakban a koncepció legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.

Zalaegerszegen 24 ezer 764 lakás található. A lakásállomány döntő többsége (94,5 százaléka) összkomfortos, illetve komfortos, az ennél alacsonyabb minőségű lakások aránya nem jelentős, számuk (1.185) azonban figyelemreméltó.

A 90-es évek visszaesését követően, az ezredfordulótól emelkedett ismét jelentősen a lakásépítések száma, az elmúlt 15 év alatt mintegy 14 százalékkal bővült a lakásállomány.  A legjelentősebb változás a lakások tulajdonviszonyait érintette. Amíg 1990-ben közel 20 százaléka volt önkormányzati tulajdonban, ez az arány 2001-re 3 százalékra csökkent. 2006 végén az önkormányzat tulajdonában 1012 bérlakás volt, amely a teljes lakásállomány 4,1 százaléka. A lakások közül 471 egyszobás, 169 másfél szobás, 314 kétszobás, 30 darab kettő és félszobás és 25 háromszobás. Az önkormányzati bérlakások többsége, 552 összkomfortos. Érdekesség: a lakások alig 6 százaléka a II. világháború előtt, a többi, közel 80 százaléka 1960-1989 között épült. Az átlagos lakásnagyság Zalaegerszegen 70 négyzetméter, a legkisebb 19, a legnagyobb 300 négyzetméteres.

A Széchenyi-terv lakásprogramjához csatlakozott Zalaegerszeg is. A program támogatásával közel 2 milliárd forintos beruházással 2000-2004. év között hat nagy projekt keretében összesen 198 darab önkormányzati lakás került megépítésre. A beruházásokhoz a Széchenyi-terv keretében 70 százalékos központi támogatást nyert a város. Az új lakásokkal jelentősen megújult és megfiatalodott az önkormányzat lakásvagyona. Jelentős volt a fiatalok számára speciális lakhatási formaként létrehozott, 64 lakásos Fiatal Családok Otthona, melyet 2000-ben adtak át.

A polgármesteri hivatal adatai alapján 2007. szeptember elsejei állapot szerint a lakásigénylők száma 505 fő, melyből a legrégebbi igénylő 1988-ban nyújtotta be kérelmét. Az idén 55 új igénylés érkezett. Amennyiben az életkort vesszük alapul, megállapítható, hogy a fiatal korosztály (19-34 év között) jelenléte a legmagasabb (44,9 százalék) az igénylők között. Ugyanakkor az elmúlt időszakban bizonyos változás figyelhető meg az életkori adatokban: közel kétszeresére nőtt az 50-59 év közötti idősebb korosztály az igénylők között. Ez vélhetően a megnövekedett válások utáni újrakezdés nehézségeivel függ össze.

A városban lévő alacsony komfortfokozatú (szükséglakások, komfort nélküli, és félkomfortos) szociális bérlakások a hajléktalanok, a legkedvezőtlenebb szociális körülmények között élők számára nyújtanak az utcánál és a hajléktalanszállónál kissé jobb lakhatási körülményeket. A magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások a rendszer második elemei. Ezekhez a lakásokhoz a lakásigényléssel rendelkezők pályázat útján juthatnak hozzá. A bérlakásrendszer harmadik elemét a költségelvű bérlakások jelentik. Ennek lakbére igazodik a lakás létesítési, fenntartási költségeihez. Ezeknek a lakásoknak a lakbére a háromszorosa a szociális lakbérnek (jelenleg 495 Ft/m2 havonta). Azok a szociálisan rászorulók pályázhatnak erre, akik legalább egy évi lakbért előre egy összegben képesek kifizetni. A pályázat nyertese az, aki az általa kiválasztott lakásra a havi lakbért a leghosszabb időszakra képes megfizetni. Fontos, a lakbér- és a díjhátralékok kérdése. Az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a bérbeadó LÉSZ Kft. kintlévőségei. 2006. év végén a lakbér- és közüzemidíj-tartozások mértéke közel 54 millió 800 ezer forint.

Zalaegerszegen 1995-ben indult el a lakások privatizációja. Az év elején már néhány száz adásvételi szerződést megkötött a az értékesítést lebonyolító LÉSZ Kft. A 4 ezer 364 bérleményből 3 ezer 790-re adtak be vásárlási szándéknyilatkozatot. Végül 3 ezer 502 darab bérlakás került eladásra. A mennyiségi és minőségi bérlakás-fejlesztésekkel párhuzamosan az elmúlt időszakban egyre több alkalommal jelenik meg egyéni (bérlői) és vállalkozási igény (például a városrehabilitáció által érintett területeken) az önkormányzati bérlakások elidegenítése iránt.

A lakások megvásárlására a koncepció két lehetőséget is javasol. Amennyiben a bérlő az önkormányzattól részletfizetést kér, úgy a lakást 100 százalékos forgalmi értéken vásárolhatja meg. A vételár legalább 20 százalékos befizetését követően a fennmaradó összeget az önkormányzat felé legfeljebb 15 év alatt törlesztheti havi részletekben. Amennyiben viszont a bérlő a vételárat a szerződés megkötésekor (vagy 90 napon belül) egy összegben megfizeti, úgy 30 százalékos kedvezményt kap, így a forgalmi érték 70 százalékán vásárolhatja meg a lakást.

Az előterjesztésben hangsúlyosan szerepel, hogy csak önkormányzati bérlakások vannak, azaz az önkormányzat nem a bérlakást, hanem a bérlőt támogatja szociális alapon. 2008. június 1-től új lakbérek kerülnek bevezetésre Zalaegerszegen. A javaslat szerint egy lépcsőben, közel 100 százalékkal emelkednének a lakbérek a magasabb komfortfokozatú lakások esetében. A költségelven bérbe adott lakások javasolt lakbérmértéke közel 20 százalékkal emelkedne, így a javasolt lakbér 800 forint/négyzetméter.  (Zala-Lap Kft.)