A diákönkormányzat ünnepe
A rendezvények több helyszínen, olykor párhuzamosan zajlottak. Igazgató úr buzdító szavakkal nyitotta meg a programok sorát. A tornacsarnokban tanár – diák kosárlabda mérkőzéssel hangoltunk. Tanáraink csapatkapitánya Kovács László testnevelő, kosárlabdaedző volt. A diákok irányítását osztálytársam, Gerencsér Krisztián vállalta. Játékvezetőként aktív részt vállalt a meccsből iskolánk egykori kiváló testnevelője, a legendás kosárlabdaedző, Panácz Antal. Tóni bácsi sípszavára indult a presztízscsata. A 7-8. osztályosok, fiúk és lányok az első percekben még elfogódottan játszottak, ám a lelkes szurkolóknak hála, egyre bátrabban, harciasabban kosaraztak. Még lökés is előfordult, osztályfőnökünk bizony a padlóra került! Ettől eltekintve sportszerű maradt a küzdelem. A végén társaim fölényes győzelemmel vonultak le a pályáról!
A felsős osztályoknak nemcsak az izmait, de elméjét is meg kellett mozgatni. Öt állomáson vártak rájuk feladatok, ez volt a „Kvíz csapatverseny”. Képes memóriajáték, klasszikus kvíz, totó, keresztrejtvény megoldásában bizonyíthattak. Én osztálytársammal, Kocsis Bálinttal Sabján Judit tanárnő felügyelete alatt a keresztrejtvény feladvány állomásvezetője voltam.
Az 5-6. évfolyam tanulói kosárra dobó versenyen is részt vettek. Élénk érdeklődés kísérte a „Megyünk – maradunk” focimeccset. Itt ugyanis a búcsúzó nyolcadikosok válogatottja mérkőzött a 7., azaz még egy évig a suliban maradók csapatával. Győzelemmel zárt a „menő” csapat.
A jókedvet tovább fokozta a hangulatot tüzelő zene, a lüktető ritmusok.
Nekünk, nyolcadikosoknak már néhány hét maradt csupán, aztán elköszönünk a landorhegyis évektől, társaktól, élményektől. Örülök, hogy egy ilyen rendezvényre is emlékezhetek majd.
Ezúton szeretném megköszönni Konrád Zsoltné, Bea néninek a nívós szervezést, a sok és sokféle, általa kitalált programot, feladványt. Sokat dolgozott azért, hogy felhőtlenül érezhessük magunkat ezen a csütörtöki napon. Még az extrém szélvihar sem tudta elrontani a hangulatot. Sőt, hogy őszinte legyek, meg is feledkeztünk a mostoha időjárásról! Mi ez, ha nem siker?
Pete Roland 8.a
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola
Tartalom megosztása: