Szép szavakban sem volt hiány, dr. Németh József, nyugalmazott múzeumigazgató, a város díszpolgára és Török Zoltán, a kulturális bizottság elnöke köszöntője során. Németh József napjaink egyre sekélyesedő kultúrája vigaszaként hívta fel a figyelmet arra, hogy a Himnusz születése idején sem élt könnyű helyzetben a magyarság, és amikor Kölcsey megírta művét még nem ismerhette az eljövendő reformkor nagyjait. Az akkori korban nem Kölcsey volt a legismertebb költő, még nem tűzték a színházak műsorára a Bánk bánt, József Attila köteteit is alig néhány ember vásárolta, ma pedig nemzeti értékeink között szerepelnek.

Török Zoltán, a bibliai és a történelmű ihletettségű Himnuszt méltatta, kiemelte tiszta szívű, lánglelkű költőnk közös kincsünket alkotta meg 1823. január 22-én.

– Évről évre keressünk Himnuszunkat, hogy hitünkben és magyarságunkban megerősödjünk. A magyar kultúrát ünnepeljük, mely azt a lelkületet mutatja, melyből a Himnusz születetett. A hit és a hazaszeretet egyszerre szólal meg nemzeti imádságunkban, ennek igényével és ennek reményében szólít fel közös könyörgésre – mondta Török Zoltán, hozzátéve, a kultúra ünnepén a hitükben és magyarságukban egymást keresők, a magukra és nemzetükre féltő felelősséggel gondolok gyűlnek egybe.

A hagyományokhoz híven az idén is „Kultúra Mecénása Díjjal” tüntettek ki egy olyan személyt, aki tiszteletre méltó módon támogatta a város kulturális életét. A díjat dr. Gyimesi Endre polgármester és Török Zoltán adták át Kámán Jánosnak, a Pylon Kft. ügyvezető igazgatójának. A szokásoknak megfelelően zalai művész, Frimmel Gyula alkotásával ismerték el Zalaegerszeg intézményeinek és művészeti csoportjainak nyújtott támogatását. Ezeket részletesen méltatta a polgármester, aki az est hangulatához illően, stílszerűen népmesébe foglalta Kámán János életútját és munkásságát.

(Zala-Lap, B. K.)