Az I. világháború győztes hatalmai – és persze a vesztesek közt lévő Magyarország – éppen 91 évvel ezelőtt írták alá azt a szerződést, amely végzetesen szétdarabolta az országot, és az új határokkal „idegenné tette” a magyarság többségét. A zalaegerszegi ünnepségen Balaicz Zoltán alpolgármester mondott verset, az erdélyi magyar költőtől, Reményik Sándortól.

Balaicz Zoltán magyar-történelem szakos tanár, és úgy érzete: így fejezheti ki érzéseit a legméltóbb módon.

– A választás, Reményik Sándor Nem nyugszunk bele című verse nem volt véletlen – mondta az alpolgármester -, mert talán ez a költemény fejezi ki a legszebben mindazt a katarzist, amit egy magyar ember, és főleg egy erdélyi magyar ember átérezhetett 1920. június 4-én.

Sándor Dénes György önkormányzati képviselő arról beszélt: az I. világháború után Magyarország példa nélküli büntetést kapott.

– Trianon az a szó, amelynek hallatán minden, a hazáját kicsit is szerető magyar ember szíve összeszorul – fogalmazott a szónok. – Egyetlen szó, amelyben végtelen, múlni nem akaró fájdalom koncentrálódik. nevezhetjük arcátlan igazságnak, Európa szégyenének, a helyzeten mit sem változtat.

Az ünnepség végén a megye, a város, és a társadalmi szervezetek képviselői is elhelyezték koszorúikat – és koszorúzott Zalaegerszeg korábbi polgármestere, Gyimesi Endre is.

H. G./ T.S.

Fotó: Seres Péter

Nézze meg a képgalériát!