A zeneiskola növendékei varkausban
– Az út meglehetősen fárasztó volt. Busszal utaztunk Budapestig, onnan repülővel Finnországba, majd két autóval vittek bennünket úticélunkra – meséli Standi Dorottya. – Varkausban vacsorával fogadott bennünket a család, akiknél laktunk. Nagyon kedvesek voltak, a házinéni dupla takaróval várt bennünket, a kikészített törülközők alá pedig csokoládét rejtett.
– Nyelvi nehézségeitek nem voltak?
– Nem. Én angolul, a többiek németül beszélgettek a varkausiakkal.
– A megérkezést követő másnapon találkoztunk polgármester úrral és a zalaegerszegi képviselőkkel – veszi át a szót Vissi Barnabás. – Megnéztünk egy filmet Varkausról, majd próbával telt a nap. Este rendezték a gálaműsort, ahol valamennyien szólistaként léptünk fel a tanár úr kíséretével. Ötvenperces műsort adtunk. Jelen voltak a koncerten a testvérváros vezetői, a Finn-Magyar Baráti Társaság tagjai, de nyilvános volt az est, így bárki bejöhetett.
– Sikerült megismerkedni az ottani zeneiskolásokkal?
– Nincsen Varkausban zeneiskola, és nem olyan a zenei élet Finnországban, mint hazánkban. Nyugodtan mondhatom, hogy vezetünk e téren – osztja meg tapasztalatait Tóth László zongoratanár.
A kirándulás harmadik napján lehetőségük nyílt a gyerekeknek és kísérőjüknek megismerkedni Varkaussal és környékével. A sok élmény feledteti velük a fárasztó hazautazást. Magyar idő szerint hajnali kettőkor indultak Varkausból.
Valamennyien nagyon fáradtak voltak a hazaérkezéskor. Ennek ellenére a fiúk első útja a zeneiskolába vezetett, ahol kora délutánig tartott az élménybeszámoló. (Zala-Lap Kft.)
Tartalom megosztása: