Beszédében utalt arra, hogy három éve várnak a társulás tagjai erre a pillanatra, amely az érdemi munka megkezdését jelenti. Zalaegerszegen hulladékválogató csarnok, hídmérleg, és komposztáló, két hulladékudvar, valamint 71 gyűjtősziget épül a ZALAISPA program keretében, tájékoztatott az irodavezető. Az egyik hulladékudvar a szeméttelep területén, a másik a volt szennyvíztisztító telepen kerül kialakításra. Ezekre a helyekre szállíthatja a lakosság azon – nagyobb méretű – háztartási hulladékait, melyeket nem tudnak elhelyezni a gyűjtőszigeteken. Mint megtudtuk, a hulladékudvarokat ingyenesen használhatják majd a városlakók. Kialakításukról oly módon gondoskodik a kivitelező, hogy azok autóval is könnyedén megközelíthetők legyenek.

Dr. Gyimesi Endre polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy a 282 települést tömörítő társulás hulladékgazdálkodási projektjét 2002. őszén fogadta be az Európai Unió. Az eltelt több mint három év az előkészítő munkálatokkal telt, a következő egy év pedig a szelektív hulladékgyűjtés alapjainak megteremtését szolgálja.

– Zalaegerszeg is besorol azon városok sorába, amelyek a határ túloldalán, tőlünk nyugatabbra helyezkednek el. Megvalósul végre városunkban a szelektív szemétgyűjtés. Korszerű lehetőséget teremtünk a szemét elhelyezésére, annak komposztálására, és újrafeldolgozására. Bízom benne, hogy nem kell többet eltűrnünk a rendetlenséget, és a szemetet. Én ezt várom elsősorban a beruházástól – fogalmazott dr. Gyimesi Endre, és hozzátette: a hulladékgazdálkodási programmal párhuzamosan víz- és szennyvízberuházás zajlik a városban, de élen jár Zalaegerszeg a termál- és bioenergia hasznosításában is, melyek mind-mind a környezet védelmét szolgálják.

Mayer András, a Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, Zalaegerszegen egyszerre három helyszínen indítják a munkát, és bíznak benne, hogy a szerződésben vállalt határidőig, azaz 2007. április 1-éig mindenütt sikerrel végeznek a feladatokkal. A 35 millió euro összértékű projektből Zalaegerszegen és térségében 5 millió euro értékű fejlesztést valósít meg a társaság. A költségek 70 százalékát az EU Kohéziós Alapja, 20 százalékát az állam, míg tíz százalékát az érintett önkormányzatok finanszírozzák. (Zala-Lap Kft.)