A települési hulladékok elhelyezése ma településeink egyik legégetőbb gondja. E hulladékok előkészítése, a hasznos összetevők (fémek, műanyagok, üveg, papír, illetve szerves anyagok) elkülönítetten történő kinyerése nemcsak az elhelyezés gondjait enyhíti, illetve oldja meg, hanem hasznos nyersanyagokat szolgáltat a gazdaságnak. A hulladék hasznosítása a települési hulladék kezelését gazdaságossá is teheti, mind a nemzetgazdaság, mind az adott település számára. A hulladékkezelés és felhasználás mint új iparág gazdaságélénkítő szerepe nem hagyható figyelmen kívül.
Stratégiai elemek. A környezetkímélő hulladékgazdálkodás az alábbi, egymásra épülő stratégiai elemekből áll: 1. A hulladékkeletkezés megelőzése, illetve a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. 2. A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása. 3. A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása. 4. A hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja.
Magyarország sajátos földrajzi helyzetéből adódóan nélkülözhetetlen stratégiai elv a regionalizmus. A regionalizációhoz és az európai integrációs követelményekhez ugyancsak kapcsolódik a szubszidiaritás elve, amely azt jelenti, hogy az elsődleges felelősséget és a döntéshozatali kompetenciát a politikai és igazgatási hierarchia lehető leghatékonyabb szintjén kell tartani. Megjegyezzük: a hazai viszonyok között a regionális kormányzat kialakítása folyamatban van és ez nem azonos a jelenlegi megyei igazgatási rendszerrel.
Általános alapelvek. A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását és a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását. A legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítását, valamint a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A megelőzés lényegében két stratégiai részből áll: megelőzés a termékek valamint a technológiák révén. Az állami szabályozás kulcsszerepet tölt be valamennyi esetben, a különböző megoldások alkalmazását ösztönöznie kell. Fontos: a hulladékhasznosítás teljes vertikumában – gyűjtés, szállítás, feldolgozás, értékesítés – következetesen biztosítani kell a végrehajtásban résztvevők gazdasági érdekeltségét. Enélkül a hulladékhasznosításban érdemi eredmény nem várható. A hulladékok egy része egyébként műszaki, technológiai okokból nem, vagy csak nagy költségráfordítással hasznosítható. Ezek környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanításáról feltétlenül gondoskodni kell.
A célok elérése érdekében fontos elvek, csak címszavakban: megelőzés, elővigyázatosság, gyártói felelősség, megosztott felelősség, elvárható felelős gondosság, az elérhető legjobb eljárás, a szennyező fizet elv, a közelség elve (alkalmas létesítmény), a regionalitás, önellátás, fokozatosság, példamutatás, költséghatékonyság. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell venni a munka során.
Környezeti hatások. A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosítók. A hatások lehetnek: talaj, talajvíz és felszíni vizek, és a levegő szennyeződése. Előfordulhat fertőzésveszély (pl. vágóhídi hulladékok.) Rovarok és rágcsálók elterjedése is a nem megfelelően végzett települési hulladékkezelés következménye. Nem utolsó sorban a környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége is van.