Amikor felnőtt leszek…
2013 október 28 - hétfő
Barátnőimmel, Annával, Szilvivel, osztálytársakkal, tanáraimmal és természetesen otthon is egyre sűrűbben kerül szóba a közeli s távoli jövő.
Melyik iskolát válasszam? Mi leszek, ha nagy leszek? Mit szeretnék elérni fiatal felnőtt koromra?
Melyik iskolát válasszam? Mi leszek, ha nagy leszek? Mit szeretnék elérni fiatal felnőtt koromra?
Egy biztos: az olimpia! Lehet, nagyratörő álomnak tartjátok, de én már most kőkeményen dolgozok, edzek érte. Igen, szeretnék eljutni egy olimpiára! Micsoda élmény lehet! Gondoljatok bele: hazádat képviselheted sportágadban! S ha ez kevés lenne (nem az!), mondok mást: a világ legjobb, legnagyszerűbb sportolóival találkozhatsz, elleshetsz tőlük néhány kulisszatitkot. Életre szóló élmény, akármilyen eredménnyel térsz haza. Szeretnék részese lenni a csodának, amit a világ első számú sporteseménye nyújt!
Természetesen hétköznapi(!) foglalkozásra is vágyom, hisz az élsport erősen életkorhoz kötött. Sportedzőként szeretnék dolgozni, s akár külföldön is kipróbálnám magamat. Rengeteg tapasztalatot gyűjthet az ember a hazaitól eltérő körülmények között. Ehhez többek között magabiztos nyelvtudás szükséges. Így az idegen nyelv, nyelvek tanulását középiskolában komolyan veszem, csakúgy, mint eddig. A tanulással amúgy sem állhatok le, az érettségi az első lépcsőfok, amit felsőfokú tanulmányok követnek. Több élsportolónknál látjuk, olvassuk: a sport utáni létre tudatosan terveznek, tanulnak.
Az egészséges életmód nagyon fontos számomra. Később átadnám ezt a szemléletet. A fiatalokat edzőként csak saját példámmal nevelhetem, s igyekszem távol tartani tőlük (ahogy most magamtól is sikerül) a káros szenvedélyeket, dohányzást, alkoholt, kábítószert pláne. Hogy néz ki egy „füstölgő” élsportoló, nem igaz?
Nagyon prózai vágynak tűnhet ezek után, de ki ne szeretne saját családot, gyermekeket? Remélem, nekem megadatik. Gyerekeimnek megint saját példám lehet a legjobb iránymutató. Jóra-szépre nevelném, mindenekelőtt szorgalmas tanulásra ösztönözném őket. Szüleimtől én is rengeteg tanácsot, jó szót, szeretetet kapok – a példa tehát itt van előttem. No, de nagyon előre szaladtam az időben!
Nagyon fontos emberi értéknek tartom a segítőkészséget, megértést, a másik hibáinak elfogadását. Mert bizony, ember nincs hiba nélkül, én sem vagyok tökéletes. Ami mégis döntő, hallom sokszor: „Ember légy, fiam, jó ember!”
Varga Eszter 8.a
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola
Tartalom megosztása: