Az új jogszabály árnyaltabb, részletesebb, mint az elődje volt, több újítást tartalmaz, bizonyos esetekben egyszerűsödtek az eljárások, ám összességében korántsem könnyített a jogalkotó az építtetők, a tervezők és kivitelezők dolgán. A legfontosabb változásokat Czukker Szilvia, a polgármesteri hivatal építéshatósági osztályvezetője gyűjtötte csokorba.

– Egyik leglényegesebb új eleme a jogszabálynak a bejelentés-kötelezett építési tevékenységek köre. Az engedély nélkül építhető, illetve az építési engedélyhez kötött építmények között helyezkedik el az új kategória. Bejelentés-kötelezettek például a 10 és 100 négyzetméter közötti, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmények – tájékoztat az osztályvezető. – Ilyennek minősülnek az állattartási és gazdasági épületek, de a garázs is, melyek január 1-jét megelőzően kizárólag építési engedély birtokában voltak építhetők.

Be kell viszont jelenteni az építéshatóság felé a terepszint 1 és 3 méter között történő megváltoztatását. Bejelentési kötelezettség vonatkozik továbbá a 2 négyzetméternél nagyobb reklámtáblák létesítésére, a homlokzati síktól számított 3 méternél és 20 négyzetméter vízszintes vetületnél nagyobb előtetők és védőtetők építésére, de köteles bejelenteni a beruházó az épület hőszigetelési, illetve színezési munkálatait is. 

– Mennyiben más „csupán” bejelenteni az építést, mint építési engedélyt kérni?
– Nem szóbeli bejelentésről van szó, hanem egyszerűbb tervdokumentáció szükséges a korábbi komplett engedélyezési szintű terv helyett. Például elegendő lehet egy homlokzati rajz, vagy metszet az alaprajz mellett. A bejelentést gyorsított eljárásban bíráljuk el. Határozattal vesszük tudomásul az építési tevékenységet. Fontos azonban tudni, hogy a bejelentés tudomásul vétele mindössze egy évig érvényes.

– Melyek azok az építmények, melyek bejelentés, és építési engedély nélkül kivitelezhetők?
– Újdonság a nem engedélyköteles építmények körében a kerítés. Január elsejétől az utcafronti kerítés építéséhez sem kell engedélyt kérni az építéshatóságtól! Építési engedély és bejelentési kötelezettség nélkül építhető zárt szennyvíztároló, homlokzati égéstermék-kivezetés, illetve minden 10 négyzetméternél kisebb és a 2,5 méternél alacsonyabb, nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény: így szerszámtároló, fatároló.

Engedélyre nincsen tehát szükség a felsorolt építmények létrehozásához, mindenképpen fontos azonban az előzetes tájékozódás az építés megkezdése előtt! – hívja fel a figyelmet Czukker Szilvia. – Bizonyos szakmai jogszabályok ugyanis ezekre az építési munkákra is vonatkoznak. Amennyiben például útszélesítéssel érintett a telek, a kerítést is csak az útszabályozási vonalra lehet tenni. De meghatározott a kerítés maximális magassága és kialakításának módja is!  Fontos kiemelten tudatosítani azt, hogy az anyagi jellegű előírások be nem tartása az engedély nélküli építés jogkövetkezményeit vonja maga után, így az építmény bontását vagy bírságolását!

Részletesen foglalkozik az új jogszabály az egyes építési tevékenységek végzéséhez szükséges tervdokumentáció tartalmi követelményeivel. Egyre gyakrabban előírás utcakép készítése, nagyobb hangsúlyt kapott a terep és az épület kapcsolatának pontos megjelenítése, bizonyos esetekben pedig tereprendezési tervre, geotechnikai dokumentációra, talajmechanikai szakvéleményre is szükség van az építési engedély megszerzéséhez. Nem követelmény mostantól a közüzemi nyilatkozatok (E.on, Kögáz) csatolása a kérelemhez, elegendő a tervezőnek nyilatkoznia arról, hogy egyeztetett a szolgáltatókkal. Ennek megfelelően felerősödött a tervezői felelősség, a tervezői nyilatkozatnak részletesebbnek és konkrétabbnak kell lennie, mint korábban.

Változott a bontási engedélyköteles építmények köre is január 1-jétől, tudtuk meg az építéshatósági osztály vezetőjétől. Zártsorú beépítésnél, illetve az 1000 köbméternél nagyobb térfogatú, 9 méternél magasabb építmények bontása esetében szükséges az engedély szokásos kérelmezése. Elegendő viszont csupán a bontás egyszerűsített dokumentációval történő bejelentése bármekkora méretű lakóépületnél, az azbesztcementet tartalmazó építményeknél, és a 1,5 méternél magasabb támfal bontása ügyében.

– Az ÖTM-rendelet párja a kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály. Ez előírja egyebek mellett, hogy építési naplót kell vezetni minden bejelentéshez, vagy engedélyhez kötött építkezés során, legyen szó akár garázs vagy előtető építéséről – hangsúlyozza Czukker Szilvia. – Az építtető feladata az építési szerződések megkötése. Emellett szabályozza a jogszabály a műszaki átadás fogalmát, új szereplőket rögzít, mint a beruházás lebonyolítója, a tervellenőr, valamint a tervezői művezető, és újdonság a szervizkönyv bevezetése.
Az építtetők és a tervezők munkáját könnyítendő formanyomtatványokat készítettek az építéshatósági osztály munkatársai a különböző kérelmek, nyilatkozatok benyújtásához, melyek letölthetők a polgármesteri hivatal honlapjáról (www.zalaegerszeg.hu) /Zala-Lap Kft., F.M./