– Valóban érdekes helyzet állt elő. Annál is inkább, mert ezután a városfejlesztési és tervezési osztály, a Városfejlesztő Zrt. és a Városrehabilitációs Kft. által végzett feladatokat kell összehangolniuk a szakembereknek. A következő napokban dől majd el, hogy a város és az újonnan alakult cég közül ki valósítja meg a kijelölt akcióterületen belüli ingatlanokra vonatkozó fejlesztési célokat. Ami a konkrét hivatali teendőket illeti: számos pozitívuma lesz annak, hogy főépítészként osztályvezetői feladatokat is ellátok.

Már az elmúlt két hétben sok új dolgot tapasztaltam, ha úgy tetszik, kiszélesedett a látóköröm. Most sok olyan témával is foglalkoznom kell, ami főépítészként nem az én feladatom volt, ám ez csak segíti a munkát. Amúgy ezután osztályvezető főépítészként dolgozom tovább, a főépítészi csoport vezetését Kustányné László Noémi vette át, így nem leszek „önmagam főnöke”.

– Nagyobb és gyorsabb lesz az információáramlás az osztályon belül?
– Már e rövid idő alatt is látszik, hogy igen. Egy emberként két munkakört betölteni nem egyszerű feladat, így szorosabb csapatmunkára van szükség a kollégák részről. A felelősség az enyém, a munka nagy része viszont megosztott.

Biztos, hogy a jövőben mindenkinek többet kell majd dolgoznia, ám úgy vettem észre, hogy a munkatársak nagyon nyitottak, rugalmasak és segítőkészek. Sokkal hatékonyabb kommunikációt tudunk folytatni egy-egy konkrét eset kapcsán. Nekem is több az információm az egyes problémákról, és ez a főépítészi lehetőségeimet kitágítja valamelyest. A bürokratikus eljárásban talán kevesebb kört kell „futni” ezentúl.

– Azzal, hogy főépítész került az osztály élére, hangsúlyosabb lesz a munka „tervezési” része, vagy minden marad a régiben?
– Egy kérésem volt, mikor elvállaltam az osztályvezetést: a városfejlesztési és tervezési osztály a konkrét (stratégiai és magasépítési) tervezéssel foglalkozzon, ne a lebonyolítással. Ez utóbbira ott van a műszaki osztály. Mindenképpen szükség lesz tehát egyfajta profiltisztításra! Emiatt valószínűleg SZMSZ-módosításra is sor kerül.

Örülnék, ha a munkafolyamatok „előkészítés” és „lebonyolítás” része a jövőben jobban elkülönülne. Ez a műszaki osztállyal jobb és hatékonyabb együttműködést ígér. Szeretnénk például egy tervtárat kialakítani, ami azt jelentené, hogy az egy ügyhöz tartozó dokumentumok közös lajstromozás alá kerülnek, és ez egyszerűbb hozzáférést nyújt a kollégák számára.

– A város költségvetését a közelmúltban fogadta el a közgyűlés, ennek alapján mik lesznek a legfontosabb feladataik a következő hónapokban?
– Nem lehet elégszer hangsúlyozni: csak akkor kerülhet sor további fejlesztésekre, ha vannak a városnak bevételei is. A Városfejlesztő Zrt. a tulajdonában lévő ingatlanokat már felmérte, a közeljövőben ezt az önkormányzat is szeretné megtenni.

Nem állhatnak le a nagy beruházások, mert akkor további recesszió jön: kevesebb munka jut a helyi vállalkozóknak, s ez kihat a munkavállalói oldalra is. Fontos lesz a befektetői körök felé irányuló kommunikáció is: az nem elég, ha a város arra vár, hogy jelentkezzenek egy-egy pályázati kiírásra érdeklődők. Az ingatlanok esetében szeretnénk jelezni a vállalkozók felé, hogy egy adott területre körülbelül „mit” és „mekkorát” lehet építeni, így ők is előre tudnak gondolkodni.

– Az „élhetőbb belvárost” szlogen továbbra is aktuális marad?
– Mindenképpen. Bár itt is tisztázni kell néhány dolgot. Egységes kezelésre lenne szükség, mert gyakran születnek ad-hoc jellegű ötletek. Az Európa térre, Dísz térre, Csipkeházakra vonatkozó elképzeléseket össze kéne hangolni. Még mindig folyik a vita a földfelszíni – és föld alatti parkolók előnyeiről, hátrányairól. Olyan beruházókat célszerű támogatni, akik partnerek a belváros „csendesebbé”, kisebb forgalmúvá tételében. Akkor aztán előtérbe kerülhetnek a zöld terek, kávéházak, emberek…

(Zala-Lap, P. P.)