Az előbbi munkakörben nem ténykedett. Kevesen tudják, hogy a pszichológiai köznyelv, a szakkifejezések magyarosítása is hozzá köthető. Annál híresebb munkája az Ötödfélszáz énekeskönyv, melyben nemcsak a népdalok szövegét, hanem kottáját is megörökítette. De gyűjtötte a magyar közmondásokat és anekdotákat is.

Dalszerzőként is számon tartják, többek között az 1806-ban készült református énekeskönyvben is vannak szerzeményei. Elhíresült német gúnyversei révén is. Tagja volt a Somogyi Bandériumnak, így a legelőkelőbb körökkel volt kapcsolata. Többek között Kazinczy barátja, Csokonai bizalmasa. A Pálóczi nevet életében nem használta. Nagybajomban hunyt el 1820-ban, de sírját hiába keresnénk.

Számos helységben őrzi azonban emlékét tábla és május 9-én a szülőháznál, a kömlődi református parókián avatott emlékoszlop. A magyar kultúra színes és érdekes egyénisége, de részletes, hiteles életrajza a mai napig nem készült el. Ezért alakja körül számos legenda, anekdota kering.

Ezen tényeket igyekezett tisztázni az az előadás, melyet a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolában tartottak az évforduló kapcsán. Az intézményben, mely 1973 októberétől viseli a költő-író nevét, dr. Németh József muzeológus tartott ismertetőt, Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója közreműködésével. Az estet ifj. Horváth Károly népzenész színesítette tekerőlantos muzsikával.

(Zala-Lap, Bánfi Kati)