Bonyolódik a kullancs-ügy

Zalaegerszeg címer
Hírek

Bonyolódik a kullancs-ügy

2009 május 11 - hétfő
„Van-e már Magyarországon legális kullancs elleni irtószer, illetve tett-e a kormány lépéseket annak érdekében, hogy jogszerű megoldást találjon a több megyét érintő problémára?” Tette fel a kérdést dr. Székely Tamás egészségügyi miniszternek dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő az elmúlt héten a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Előző lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy egy európai uniós jogszabály miatt nem lehet kullancsot irtani, mivel az eddig használt permetezőszert környezetre ártalmasnak minősítették. A Dunántúlon – így Zalában is – viszont az országos átlagon felüli a fertőzött kullancsok és az ebből adódó megbetegedések száma.

Dr. Gyimesi Endre kérdésünkre elmondta: azért szólalt fel, mert úgy érzi, hogy a kormány csak rohan, hogy teljesítse az uniós elvárásokat, de nem gondolja át egy-egy lépés hosszú távú következményeit. Így van ez a kullancsirtással is. Zala, Vas és Somogy megye a fertőzött kullancsok arányát tekintve kifejezetten veszélyes területnek számít, jelenleg azonban a megelőzésen kívül nincs más legális mód az atkaféle élősködőkkel szemben.

A polgármester-országgyűlési képviselő szerint a megelőzés fontos, ám nem oldja meg a problémát. A statisztikák szerint 2007-ben Zalában 28 főt kezeltek kullancs-csípés miatti vírusos agyvelőgyulladással és 59 főt Lyme- kórral. 2008-ban agyhártyagyulladásban 20-an, Lyme-kórban pedig 108-an betegedtek meg. Az országos átlagot nézve 100 ezer lakosra 0,7 agyhártyagyulladásos megbetegedés jut, Zalában ennek a tízszerese; a Lyme-kór fertőzés országos aránya 9,4, nálunk ennek háromszorosa.

A miniszter válaszát – aki azzal érvelt, hogy az eddig használt permetszer emberre is ártalmas anyagot tartalmaz, tüdőkárosodást okozhat, ezért jogosan tiltották be – dr. Gyimesi Endre nem fogadta el. A képviselő szerint az elmúlt húsz évben még nem volt arra példa, hogy az irtószer miatt megbetegedett volna valaki, ám a kullancs miatt annál többen.

Úgy érzi, a kormánynak fokozott figyelmet kellene fordítani a veszélyeztetett területekre, s tájékozódni a nyugat-európai tapasztalatokról: irtási lehetőségekről, módszerekről. Mivel a polgármester nem kapott kielégítő választ, tovább lép az ügyben: segítségül híva az Európai Parlament képviselőit, szakértőit is.

* * *

Gyimesi Endre kérdést intézett továbbá az oktatási és kulturális miniszterhez is, a szakképzési pályázatok keretösszegének csökkentése miatt. Mint ismeretes, március elején a regionális fejlesztési bizottságok azt a tájékoztatást kapták, hogy a szakképzési pályázatok elbírálásából származó keretösszeget a kormány a válságra hivatkozva a korábbi 8 milliárd forintról 4 milliárdra csökkentette.

Ráadásul a 2009. évi munkaerő-piaci decentralizált keret terhére idén nincs mód eszközbeszerzésre és nívódíjra pályázni. Néhány nappal később a szakma és a közvélemény arról értesült, hogy a kormány az interaktív táblákra szánt 24 milliárd forintot 4 milliárddal megemelte, így idén 28 milliárd forintot szán erre a célra.

A képviselő azt kérdezte a Hiller Istvántól – aki helyett Arató Gergely államtitkár válaszolt -, hogy van-e összefüggés a pályázati keret csökkentése, zárolása és többletforrás biztosítása között: egyáltalán miért szükséges válságos időkben ennyi pénzt költeni interaktív táblákra? Hogyan beszéljünk korszerű, munkaerő-piaci igényekhez szükséges szakmai fejlesztésekről, ha az ezekhez szánt forrásokat elzárják.

Arató Gergely válaszában leszögezte: a 4 milliárd forint zárolása a szakképzési terület alapfeladatainak működését nem érinti. A jövőben pedig a kormány arra törekszik majd, hogy a forrásokat mielőbb újra megnyissák, például uniós támogatással. Az interaktív táblákkal kapcsolatban elmondta, hogy azokra nagy szükség van, elég csak megkérdezni azokat az oktatási intézményeket, akiknek már rendelkezésére áll ez az eszköz.

Dr. Gyimesi Endre ezt a választ sem fogadta el, mert úgy érzi, az államtitkár a lényeges kérdésekre nem válaszolt. Nem derült ki, hová került a 4 milliárdos összeg. Interaktív táblákat pedig nem érdemes olyan iskolákba vinni, ahol az épület állagának felújítására, a fűtés, vizesblokk korszerűsítésére sincs pénz. Pedig ezeknek a problémáknak az orvoslása sokkal fontosabb lenne.

(Zala-Lap, – pet -)

Tartalom megosztása: