A textilművész kezei alatt nevelődtek 1985-től a később létrehozott stúdió alapítói és vezetője, Takács Zsuzsánna, akiknek lélekemelő alkotásait szakértő szemmel méltatta: – A stúdió alakulásakor kitűzött célok többségében megvalósultak. Közben felnőtt egy generáció, a kiállított csipkecsodák pedig hagyományokban gyökerezve modern dolgokat hoztak létre, a technikát, a motívumokat, a hagyományt így építve át a jövőbe.

Ezért ezeket az alkotásokat nemcsak csodálni kell, hanem megbecsülni is. A zalai csipkeverő asszonyok felkutatták nagyanyáink örökét, motívumokat gyűjtöttek, rajzoltak, technikákat dolgoztak föl és új stílust teremtettek, a mindennapok részévé téve, új funkcióval látva el a gyönyörű díszítő elemet. Mindezt egy haladó és kezdő csapat munkája nyomán.

Az előbbiek számos elismeréssel büszkélkedhetnek, mint Takács Zsuzsánna, és Balogh Lajosné, a legtisztesebb korú tag Király Zsiga díjjal. De országosan is egyedülálló Berzsán Pálné tevékenysége, mellyel a pannon csipkét keltette újra életre. Kintli Lajosné a zalai geometrikus csipkét fejlesztette tökélyre, míg Fülöpné Sipos Ildikó egyedi stílusban alkalmazz a népi varrott csipkét.

A kezdő csapat pedig nagyobb népességgel bír, mint a haladók, mely a jövőre nézve biztató jel. A megnyitón köszöntőt mondott Skrabut Éva, a megyei népművészeti egyesület elnöke, a stúdió egyik megálmodója, és Török Zoltán, a városi kulturális bizottság elnöke, aki a csipkekészítés köré csoportosítva kultúrtörténeti érdekességeket elevenített fel.

Végül Takács Zsuzsánna a stúdió tagjai nevében mondott köszönetet mindazoknak, akik az elmúlt 10 évben hozzájárultak a működéshez, sikerekhez. Nem maradt el a saját készítésű ajándékok átadása sem. A kiállításon mely szeptember 12-ig látható a Keresztury ÁMK Gönczi Galériájában, méltatták még a megyei csipkekészítők munkáját is.

(Zala-Lap, B. K.)