Csökkenő állami támogatás
A középiskolák esetében pedig ez az arány 240 ezerről 203 ezerre esett vissza. Ráadásul eközben jelentős energiaár-emelkedés is volt. Összességében ez az oktatási szakágazatban 115 millió forint kiesést jelent Zalaegerszegen a tavalyi évhez képest.
Az állami normatívák tehát nem fedezik az intézmények működését, hiszen az alapfeladatnak számító óvodai neveléshez 50 százalékban járul hozzá az állam, az általános iskolánál pedig 57 százalék az állami támogatás. Egyébként a 6 milliárd forinton belül a középiskolák fenntartása a városban 2,9 milliárd forintba kerül. A nehézségek ellenére nagy öröm, hogy az önkormányzat 2009-ben 200 millió forintos keretet biztosított intézményi felújításokra.
– Ezek között bizonyára vannak kisebb volumenűek, és nagyobb projektek is. Ez utóbbiak közül melyeket emelné ki?
– Az Űrhajós Utcai Óvoda nyílászáróinak cseréjét és a fűtésrekonstrukcióját, a Kis Utcai Óvoda udvarfelújítását, a Liszt-tagiskola fűtéskorszerűsítését és nyílászáróinak cseréjét. A Landorhegyi-iskolában konyharekonstrukció lesz, a Dózsánál utcafronti udvari beruházás, az Öveges ÁMK-ban tetőfelújítás, az Apáczaiban megtörténik a tornaterem padlóburkolatának cseréje, és az Ady-iskolában is sor kerül nyílászárócserére – válaszolja Balaicz Zoltán.
– Az oktatási bizottság legutóbbi ülésén a következő hat évre szóló oktatásirányítási feladatokról tárgyaltak. Az intézkedési terv a közeljövőben a közgyűlés elé kerül. Mit tart a szakbizottság a fő prioritásnak, és terveznek-e a következő években intézménybezárást?
– A legfontosabb kérdés most, hogy erősíteni kell Zalaegerszegen a szakképzést, és ehhez szoros együttműködésre van szükség a regionális fejlesztési és képzési bizottsággal, a megyei önkormányzattal, Nagykanizsa önkormányzatával, a regionális munkaügyi központtal, a kamarákkal és a cégekkel.
Az egyeztetések során felmerülő munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani, szakmákra lebontva az indítandó osztályok számát. A lényeg az, hogy a piacképes képzések irányába tereljük a gyerekeket. Fontos továbbá a szakképzés belső, tartalmi, szerkezeti megújítása, hogy meg lehessen szüntetni a párhuzamos képzéseket.
Javaslatot teszünk arra is, hogy felül kell vizsgálni a jelenlegi szakközépiskolai és szakiskolai képzési szerkezetet – folytatja a bizottság elnöke, és hozzáteszi: – az indítható osztályok arányát és irányát a munka-erőpiaci igények figyelembevételével kell kialakítani, illetve erősíteni.
Sajnos, felül kell vizsgálnunk a Páterdombi Szakképző Iskola Kinizsi Pál Tagiskolájának további sorsát. Elképzelhető, hogy a következő tanévtől ide már nem lesz beiskolázás. Ez tulajdonképpen a tagiskola kifuttatásos megszűnését jelenti, annak figyelembevételével, hogy a munkaerőpiac által továbbra is igényelt képzések a Báthory Székhelyiskolában elindulhatnak.
– Szóljunk néhány szót a TISZK-ről (Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ).
– A mai napig sok a törvényi bizonytalanság, ugyanakkor saját eszközeinkkel segíteni kell, hogy ez a több mint egymilliárd forintos beruházás a lehető legjobban hasznosuljon Zalaegerszeg érdekében. Ugyanakkor a város csak az egyik fenntartója a szervezetnek, a megyei önkormányzat és Keszthely városa mellett.
Úgy gondoljuk, a munkaerő-piaci igények gyors kielégítése a hagyományos iskolaszerkezet keretein belül nehézségekbe ütközik, ezért a felnőttképzésben is jelentős szerepet kell szánni a TISZK-nek. Meg kell vizsgálni a szakképző központ és a Zalaegerszegen működő felsőoktatási intézmények együttműködési lehetőségeit a felsőfokú szakképzés területén. A szakmai képesítés biztosítása szempontjából a TISZK-nek fontos szerepet kell szánni. Jövőjéről a közeljövőben sokat fogunk tárgyalni.
(Zala-Lap, V. Zs.)
Tartalom megosztása: