Egy olyan zalaegerszegi együttesről van szó, melynek tagjai – Kanta Judit (ének), Nyakas Péter (az együttes vezetője, gitár, hangszerelés), Magyar Réka (ütőhangszerek, hegedű), Kozma Ádám (basszusgitár) – már sokféle zenekarban játszottak. Többnyire jazzt, soult, vagy éppen folkot.

Ez meg most amolyan gyerekmuzsika. „Égvilággá dalolom” címmel novemberben jelent meg első cédéjük, s a magyar kultúra napja alkalmából január 24-én (szombaton este hat órától) lemezbemutató koncertet tartanak a Keresztury ÁMK-ban – nemcsak kiskorúaknak!

Első hallásra valóban bekúszik a képbe a daloló Halász Judit hímzett ingben, amint macskanadrágos gyerekek kezét fogja. Az elsárgult archív kép azonban némi nosztalgia után elillan. Mert ez azért mai zene, mai hangszereléssel. De ki tud-e lépni Halász Judit árnyékából az, aki gyerekeknek szeretne énekelni (és nem Pap Rita stílusban)?

Kanta Judit szerint nehéz, Nyakas Péter szerint muszáj. Azóta ugyanis eltelt néhány évtized, s másfajta zenéket írnak, mint 10-20 évvel ezelőtt. Manapság egy-két ütem után kiderül, hogy miről szól a muzsika, míg régen hosszú „intrók-ból” épült fel a mű. Bár, ha gyerekdalokról van szó, ma is ugyanolyan fontos, hogy igényes, tartalmas és szórakoztató zenét kapjanak a gyerekek.

Olyan szövegvilággal, ami róluk, nekik szól, s persze mindez legyen ritmusos és élő hangszereken játszott. Ezen a ponton pedig már ezerféle műfaj jöhet szóba. Az „Égvilággá dalolom” Pétert idézve kicsit kevert lett. Amolyan világzenés. Van benne népzene is, raggie is, meg jazz is.

Hogy a Free Time Band és a Black and Proud sikere után a zenész házaspár miért kezdett gyerekdalokat írni? Hát, mert nekik is van kettő; és hogy szülessen új gyerekmuzsika. Az ötletet és az első lökést az adta, hogy Kanta Judit egy antikváriumban véletlenül rábukkant Simkó Tibor felvidéki költő „Tikirikitakarak” című verseskötetére, melynek – ahogy Judit mondja – minden sora már önmagában is zenélt. („Kék kakukkfű, kankalin, dombnyi kucsma van Palin, birkabunda, barna, minket eltakarna.”)

Aztán elkészült egy dal, majd még egy, és a többi. Közben Magyar Réka és Kozma Ádám is csatlakozott a csapathoz, melynek aztán Zabszalma lett a neve. Nemcsak azért, mert az jól hangzik, hanem mert a belga Zap Mama afro zenekar egyik albumának Zabsylma a címe, amit ők egymás között csak Zabszalmának hívtak…, aztán így maradt.

Simkó kötetéből végül egy lemezre való anyagot készítettek. A kiadáshoz viszont – az önkormányzat támogatásán túl – mindenekelőtt kellett a költő özvegyének hozzájárulása is. Aki először aggódott (mert milyen érdekes a sors: férje eredetileg Halász Juditnak szánta a gyermekverseket), ám a kezdeményezés és a hanganyag végül elnyerte a tetszését.

Nyakas Péter elárulta: eleinte ő is félt egy kicsit, hiszen korábban csak feldolgozásokat játszottak, saját dalokat nem. Akik viszont hallották, biztatták őket. Az albumon aztán már olyan előadók is közreműködnek, mint Kardos „Bozi” Endre (Hétrét), Ifj. Horváth Károly (népzenész), kik a szombati koncerten is fellépnek majd, sőt a Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola néhány növendéke is színpadra áll.

A kultúra napi rendezvénysorozaton így egy zeneileg és szövegileg is igényes, nemcsak gyerekeknek szóló koncertet láthat és hallhat a közönség. Aki pedig többre is kíváncsi, nézze meg a zabszalma.hu weboldalt.

(Zala-Lap, P. P.)