A park közepén egy szökőkút állt, ebben folyt az élet vize. Tündérországba tévedt fáradt vándorok ezzel oltották szomjukat és így erőt merítve folytatták útjukat. Jancsinak néha hiányoztak az átélt próbák. Ilyenkor a kastély szélén felépített kalandparkba vonult el néhány napra, és harcolt a sárkányokkal, óriásokkal. De már Iluskát semmiképpen sem akarta hosszú időre magára hagyni.

Amíg János újraélte a kalandokat addig Iluska a tündérekkel kötögetett, fonogatott és szép babaruhákat varrtak, készülve a kis trónörökös érkezésére. A kisfiú megszületése után még boldogabbak lettek. Jancsi sok vitézes dologra tanította meg a fiát, Iluska pedig sokat énekelt neki. Most is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Kovács Evelin
Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola,
Petőfi Sándor Székhelyiskola