Az ismertté vált bűncselekmények száma 2004-ben 11,5 százalékkal emelkedett. A kriminalisztikai struktúrát megvizsgálva továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összes bűncselekmény 60,8 százalékát. A közrend elleni  bűncselekmények aránya 18,3, a gazdasági pedig 8,2 százalék. A vagyon elleni bűncselekmények száma a korábbi évek csökkenő dinamikáját megtörve 11,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lopások száma 824-ről 838-ra, a betöréses lopásoké 149-ről 267-re, a sikkasztásoké 26-ról 30-ra, a csalásoké 251-ről 315-re növekedett. Csökkent viszont a zsebtolvajlások száma.
A lopások jelentős részét a mobiltelefonok eltulajdonítása teszi ki, a betöréses lopások helyszínei pedig a tárolók, alagsori pincék, lomkamrák, hegyi pincék, hétvégi házak és lakások. A lakásfeltörések tettesei akkor hatolnak be (általában álkulccsal) a társasházakba, amikor a tulajdonosok nem tartózkodnak otthon. A lakók manapság nem ismerik egymást, így nem tűnik fel, hogy idegen jár a lépcsőházakban. A személy elleni jogsértések száma 8,9 százalékkal csökkent, emberölés egy esetben történt. A szándékos testi sértések száma 71-ről 76-ra nőtt.

A közlekedési bűncselekmények minimálisan nőttek, a gazdasági bűncselekmények száma pedig 4,9 százalékkal emelkedett (223-ról 234-re). A legnagyobb arányt 116 esettel az adó- és a társadalombiztosítási csalások teszik ki. A közrend elleni bűncselekmények száma is nőtt 13,3 százalékkal, míg a garázdaság visszaesett. A kábítószerrel való visszaélés bűncselekmények száma 16-ról 22-re növekedett, a felderítési adatok szerint a kábítószerezés elsősorban Zalaegerszegen jelenik meg.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság nyomozó szervei 2004-ben összesen 3 ezer 699 esetben kezdeményeztek nyomozást. A vádemelések száma 4,7 százalékkal emelkedett, és 196 esetben alkalmaztak bíróság elé állítást.
A  sérüléses balesetek száma 198-ról 209-re emelkedett, a halálos kimenetelű balesetek pedig 11-ről 14-re, a súlyos sérüléssel járóké 83-ról 88-ra, a könnyű sérüléssel végződötteké 104-ről 107-re nőtt.  A balesetek okait vizsgálva kiderült, a legtöbb a sebesség helytelen megválasztása és az elsőbbségi jog meg nem adása miatt következett be. A járművezetéstől eltiltások aránya a 2003. évihez képest 51,8 százalékról 79 százalékra emelkedett. A legtöbb jogosítványt ittas vezetés miatt vonták be.