A budapesti rendezvényen dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő méltatta a művész örökségét. „Zala György nemzete számára itt a fővárosban alkotta remekműveit… Hallhatatlan zsenije pompásnál pompásabb szobrokkal díszítette fel fővárosunk köztereit. Legmonumentálisabb alkotása: a millenáris emlékmű hatalmas, erőteljes gondolatokat testesít meg… A nagy művész alkotó lelke örökké él ezekben a szoborművekben, amelyekre mindnyájan büszkén tekinthetünk, mert alkotójuk nagysága túlszárnyalja az ország határait.”- idézte Budapest székesfőváros 1937. szeptember 17. ülésének jegyzőkönyvét. Zalaegerszeg polgármestere javasolta, a művész hagyatékának, történelmi kompozícióinak, portréinak népszerűsítését iskolákban, művelődési intézményekben, kiállítások szervezését, emlékérem kiadását, emléktábla elhelyezését. Zala György a fiatal tehetségek támogatására díjat alapított, érdemes lenne a Képzőművészeti Egyetem végzősei ösztönzésére a díjat felújítani – hangzott el. Végül dr. Gyimesi Endre üdvözölte, hogy a minisztérium ígéretet tett Zala György síremlékének helyreállítására.

Az emlékbizottság résztvevői közül Göncz László, a Lendvai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet igazgatója arról beszélt, hogy számukra Zala György már a 60-as évektől az együvé tartozást jelentette az anyaországgal és az arra törekvő együtt élőkkel a kevert etnikumú térségben.  Sajnos a síremlékére történt korábbi gyűjtés során magukra maradtak: abban sem az anyaország, sem a főváros nem vállalt részt, kivéve a Nemzeti Galériát. Felidézte az 1996. évi Zala György Emléknap eseményeit. Mint mondta, szerették volna a Makovecz Imre által tervezett színházukat Zala Györgyről elnevezni, ezt azonban nem engedélyezték. A tér viszont viselheti a város szülöttének nevét. Jelezte: az emlékévben szeretnének konferenciát és emlékkiállítást is rendezni a művész emlékének adózva. Dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese elmondta, a múzeumban  egyetlen szobormásolatot őriznek. Az 1997. évi kiállítás után jelentkezett egy nagykanizsai orvos és felajánlott megvételre egy a Zala megye nemes hölgyei által Zala Györgynek ajándékozott szecessziós falikárpitot. A mester fiatal házvezetőnőjétől paraszolvenciaként került hozzá. Restaurálás után jelenleg a Debreceni Déri Múzeum „Szecesszió története Magyarországon” című kiállításon szerepel.

A megbeszélés után a résztvevők a Fiumei úti temetőben megkoszorúzták Zala György sírját. (Zala-Lap Kft.)