Mi most – a Határtalanul program segítségével – egy kis ízelítőt kaphattunk abból, hogy milyen is igazából ez a csodálatos vidék, s milyen nagyszerűek az ott élő emberek.

Május 6-án, kedden este 10 órakor indultunk a Városi Sportcsarnok elől. Egész éjjel utaztunk, míg végül hajnalban el nem értük a határt. Utána már egyáltalán nem aludtunk, így kissé álmosan érkeztünk meg Nagyváradra, ahol megnéztük a Székesegyházat, valamint a Kanonok sort. Tovább utaztunk, így elértük Erdély „határát”, a Király-hágót. Itt egy ideig gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban, majd folytattuk utunkat Csucsára, ahol megtekintettük az egykori Boncza-birtokon található múzeumban a nemrég elkészült Ady Endre – emlékkiállítást. A délelőtt további részét Bánffyhunyadon töltöttük, ahol egy rendkívül régi és egyedi református templomot mutatott meg nekünk a templom kántora.

Délután Parajdon, a sóbányában sétáltunk. Itt megtapasztaltuk, milyen is az, amikor a föld alatt több mint száz méter mélyen só vesz körül bennünket.

Végül este fáradtan, de élményekkel telve foglaltuk el a szállást. Vacsorát kaptunk, majd volt egy kis szabadidőnk, hogy játsszunk és kipakoljunk.

Másnap reggel megtudtuk, hogy mi a meglepetés, amit a tanárok már emlegettek. Ez nem volt más, mint meghívás egy kalandparkba. Amikor ezt megtudtuk, nem volt kérdés, hogy van-e kedvünk hozzá. Ezután reggeliztünk és szendvicseket készítettünk. Délelőtt a Békás-szoroson sétáltunk keresztül, majd a szoros végén egy különleges húsételt kóstolhattunk meg. Utána a Gyilkos-tónál töltöttünk el egy kis időt, és finom erdélyi kürtős kalácsot ettünk, ami kb. 80 cm hosszú volt. A délutánt és az estét a Hargitában egy kalandparkban töltöttük, ahol mindenki nagyon jól érezte magát. Rengeteget nevettünk, és biztattuk egymást, ha valaki megakadt. Vacsorára babgulyást kaptunk, ez ugyan nem mindenkinek ízlett, de így is örültünk neki. Este nagyon kimerülten, de boldogan és néhány sérüléssel gazdagabban tértünk vissza szállásunkra.

Pénteken a Gyimesekben az 1000 éves határnál és a Rákóczi várromnál jártunk. A várból szép panoráma nyílt a környékre, így sok fotót is készítettünk. Nyerges-tetőn a 2 éve állított kopjafát festettük le, majd koszorúztuk meg. Éppen egy megemlékezés is zajlott ottlétünkkel egyidőben, így a kopjafa-motívumokról is halhattunk néhány szót. A szállásra menet egy kénes forrásnál is megálltunk. A vizet ugyan nem kóstoltuk meg, de állítólag régen még fürdeni is lehetett benne.

Délután az otthonról hozott virágokat és növényeket ültettük el Csíkcsomortánban, a Kárpátok Őre emlékmű körül. Gyomláltunk, ültetünk és a helyi gyerekekkel is játszottunk. Este vacsora után a Szellő Szálló mellett élő árvákkal együtt tartottunk Ki Mit Tud? – ot. Az eredmények kihirdetése után közös éneklés, majd táncház következett.

Szombaton reggel mindenki azt mondta, hogy bárcsak maradhatnánk még, de sajnos elérkezett az utolsó ott töltött nap. Reggeli után elindultunk, hogy még pár helyet bejárjunk.

Először Csíksomlyón a kegytemplomban jártunk. Itt hármasával felmentünk a Mária-szoborhoz, és elmondtunk egy imát.

Farkaslakára utaztunk, hogy megkoszorúzzuk Tamási Áron sírját. Ezután vásárolhattunk emléktárgyakat, amiket hazahoztunk a családunknak. Majd Tamási Áron szülőházát tekintettük meg. Itt az író unokaöccse mesélt nekünk. Az itt eltöltött idő után már csak egy város maradt, ahol még megálltunk, Kolozsvár. A gazdag történelmű város temetőjében van örök nyugalomra helyezve többek között Apáczai Csere János és Dsida Jenő is. A Házsongárdi temető után Mátyás király szülőházát tekintettük meg. A főtéren a Székesegyházba is bementünk. Gyönyörű volt mind a templom, mind az orgonajáték. A délután további részében pedig szabadidőnk volt a belvárosban.

Nem szívesen indultunk haza, mert nagyon jól éreztük magunkat. Ez a négy nap örök emlék marad számunkra. Itt valami olyan élményben volt részünk, amit sehol sem tapasztalhattunk volna meg. Szerintem mindegyikőnk visszavágyik oda. Egy biztos. Senki sem bánta meg, hogy részt vett a kiránduláson.

Beczők Dóra (7.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium