Erdélyi élmények

Zalaegerszeg címer
Hírek

Erdélyi élmények

2015 május 27 - szerda
Erdélyi utunk során felkerestük az irodalom, a képzőművészet, a magyar történelem szempontjából fontos helyszíneket.

Első nap, szerda: Este 22:30 perc környékén indultunk el Zalaegerszegről. Az éjszakát végigutaztuk, de aztán elértünk az első megállónkhoz: a Nagyváradi Székesegyházhoz. Egy gyönyörű barokk stílusban épült templom volt ez. A templom megtekintése után egy csoportképet is készítettünk. Elindultunk a következő megállónkhoz, Csucsára, az Ady-kiállításra. Itt Adyról olvashattunk, képeket tekinthettünk meg. Ezután elindultunk a parajdi sóbányához. A sóbányába egy busz vitt le minket. A hosszú lépcsősor után megpillantottam a lélegzetelállító bányát. Ennek olyan magasan volt a plafonja, hogy szinte szédülni kezdtem. Amikor kicsit beljebb mentünk, akkor lehetett látni „kötélpályát”, libikókákat, csúszdákat, hintákat és még sok érdekes dolgot. Lehetett hozni 1-2 kg sót is a bányából, és ezt lehetőséget a legtöbben meg is ragadták. Csíkcsomortánra indultunk ezt követően, ahol a szállásunk is volt. Amikor odaértünk, a tanárok elosztották a szobákat, majd mindenki berendezkedett. Amint ez megtörtént, mindenkinek be kellett mennie egy közös nagyterembe, ahol megismerkedhettünk az Árvácska zenekarral, és ezt követően a vacsorát is felszolgálták. Ezután elmondták, hogy kinek mi lesz a feladata, majd elmondtuk az imánkat.

Második nap, csütörtök: Reggel 8:15-kor ébresztettek, és mindenkinek 8:30-ra be kellett érnie a nagyterembe. Együtt megreggeliztünk, majd adtak egy kis időt, hogy visszamenjünk a szobánkba, és elvégezzük a teendőinket. Ezek után felszálltunk a buszra, és elindultunk a Békás-szoroshoz. Ez a terület valami lélegzetelállító. Hatalmas nagy sziklás hegyoldalak találhatók itt. Voltak kereskedők is, akik különböző szuvenírt árultak. Ezután elmentünk a Gyilkos-tóhoz. Itt kapható a legfinomabb kürtöskalács. A Gyilkos-tó érdekessége, hogy farönkök álnak ki a tóból, ugyanis itt régebben egy erdő állt. Ezután következett a Hargitán lévő Balu Kalandpark. Nekem ez tetszett legjobban, nagyon izgalmas volt, főleg amikor a magasban voltunk. Ha teljesítettük mind a két kezdő pályát, akkor átcsúszhattunk egy tó felett is. Amikor mindenki lejött a pályáról, akkor a parkban megvacsoráztunk, majd hazaindultunk. A nagyterembe már csak egy imára gyűltünk össze. Ezt követően mindenki elment a szobájába.

Harmadik nap, péntek: A reggelizés után elindultunk következő megállónk felé: az 1000-éves határhoz. Itt felmentünk egy hatalmas lépcsősoron, és egy gyönyörű tájat tekinthettünk meg. Még arra is volt idő, hogy egy kicsit kacsázzunk a folyóban. Ezek után elindultunk a Nyergestetőhöz, ahol kopjafákat tekintettük meg. Itt beszéltek a kopjafák történetéről, majd lefestettük a saját kopjafánkat. Amikor visszaértünk a szállásunkhoz, közölték velünk, hogy megyünk virágot ültetni. Virágültetés közben megismerkedhettünk néhány ottani gyerekkel is, akik nagy lelkesedéssel fogadtak minket. Amikor elvégeztük a feladatunkat, akkor közösen visszamentünk a szállásunkra, és elmentünk vacsorázni. Az imát követően mindenki elvonult, és szabad foglalkozás volt.

Negyedik nap, szombat: Tamási Áron otthonát tekintettük meg. Tamási Áron testvére mesélt egy kicsit az életéről, történetéről. Ezután elmentünk Kolozsvárra, ahol a főtéren szabad foglalkozás volt. Lehetett enni fagyit, vagy lehetett venni ennivalót, italt is. Ezek után mindenki felszállt a buszra, és élményekkel tele elindultunk hazafelé.

Polgár Dávid (8.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Tartalom megosztása: