Május 6-án este 10 órakor indultunk Zalaegerszegről, a Sportcsarnok elől. Erdélyig egy nagyon hosszú és kimerítő utazás várt ránk. Útközben nagyon sokat beszélgettünk és nevettünk. Hajnalban értünk a magyar-román határhoz, ahol elővettük az útlevelünk vagy személyigazolványunkat, mivel felszállt két határőr. Mindent rendben találtak, így indultunk tovább. Első állomáshely Nagyvárad volt. Megtekintettük a székesegyházat, készítettünk egy csoportképet, majd elimádkoztuk a reggeli imát. Csucsa következett, itt megnéztük az Ady kiállítást. Most egy hosszú utazás várt ránk Parajdig. Mikor odaértünk, felszálltunk egy buszra, ami egy alagúton keresztül levitt minket a föld mélyébe. A sóbánya bejáratától egy hosszú lépcsősor vezetett annak belsejébe. Olyan szép volt a látvány, hogy a fáradság már el is illant belőlünk. Lent volt egy drótkötélpálya, egy kisebb játszótér, büfé és asztalok, amik körbe voltak rakva székekkel. Innen már indulhattunk Csomortánra, a szállásunkat elfoglalni. Három óra utazás után elérkeztünk a Szellő Szállóhoz. A nagykapu előtt beosztottuk, hogy ki kivel és melyik szobában lesz. Mindenki megnézte a szobáját, és felhordta a cuccait a buszból. Elmentünk a közösségi helyiségbe, ahol leraktuk az ételünket, és elrendeztük őket, bepakoltunk a hűtőbe és a szekrényekbe. Az árvák éneklős műsorral kedveskedtek nekünk. A vacsora után megbeszéltük a másnapi programokat és beosztottuk, hogy ki mikor fog segédkezni a pakolásokban.

Csütörtökön reggeli után mindenki elkészült, és tíz órakor indultunk a Békás-szoroshoz. Busszal felmentünk a tetejéig, ott leszálltunk, és gyalog mentünk vissza, nagyon szép volt a táj, sokat gyönyörködtünk benne. Ahogy leértünk, volt egy kis vendéglő, aki akart ehetett micset, kenyérrel és mustárral. Ezután mentünk a Gyilkos-tóhoz, ahol lehetett vásárolni kürtöskalácsot és szuvenírt. Majd egy meglepetésprogram következett, felmentünk a Hargitára, a Balu kalandparkba.

Pénteken az 1000 éves határnál megnéztünk egy régi várromot, onnan elmentünk Nyergestetőre. Ott a kopjafánkat először lecsiszoltuk, majd le is festettük, elénekeltük a magyar és a székely himnuszt is. Onnan kb. 100 méterre volt egy kénvizes forrás. Mikor végigértünk a parkon, azt mondták, hogy a domboldalban ott egy medvebocs, de igazából csak egy farönk volt. De azért jó volt azt hinni, hogy láttunk medvét. A nap második felében gyalog lementünk a helyi iskola és óvoda udvarához, és virágokat, kisebb cserjéket ültettünk. Este egy kis szabadprogramot kaptunk, majd következett a „Ki mit tud?”. Az árvák is és mi is megmutattuk, hogy mit is tudunk, az előadások után vásároltunk saját kézzel készített karkötőt és egyéb dolgokat. Következett az eredményhirdetés, minden résztvevő jutalomban részesült. Táncházzal ért véget a napunk, ahol megtanultunk egy székely néptáncot.
 

Szombaton reggeli után bepakoltuk a buszba a bőröndjeinket, és indultunk a Csíksomlyói templomhoz, ott felmentünk a Mária kegyszoborhoz. és imádkoztunk egyet. Innen továbbmentünk Farkaslakára, ahol megnéztük Tamási Áron sírját és otthonát. Az íróról unokaöccse mesélt nekünk rengeteg érdekességet. Kolozsvár, a Házsongári temető megtekintése következett. Innen nem messze volt a Főtér, itt volt egy óra szabad program, ahol elmentünk fagyizni, és lehetőség szerint vettünk ételt is. Kb. reggel fél ötkor értünk vissza Zalaegerszegre a Sportcsarnok elé, ahová a szülők jöttek értünk.

Nagyon jól éreztem magam, aki teheti, járja végig ezeket a helyeket. Köszönöm szépen, hogy elmehettem.

Gerencsér Klaudia (8.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium