A freskók helyreállítása a külső rekonstrukciót követően, 2001-ben kezdődött a nagytemplomban. A legrosszabb állapotban a kórus feletti festmények voltak, így azok restaurálásával indult a munka. Másfél évet vett igénybe az újrafestés. 2003-ban vonultak át a restaurátorok a szentélybe, majd onnan haladtak visszafelé. A főhajó első boltszakaszában idén júliusban fejeződött be a helyreállítás.

– Jelenleg a második boltszakaszban történik az állapotok felmérése. Előreláthatólag egy évet vesz igénybe ez a munka – tudtuk meg Stróber László apátplébánostól. – A szakértők megérkezését megelőzően megtörtént a freskók előzetes tisztítása. Ahhoz, hogy helyre lehessen állítani az eredeti állapotokat, látni kell, mi van a több réteg festék alatt. A restaurátor-zsűri meghatározta, milyen szellemben és milyen színárnyalatok felhasználásával történjen a munka.

Nagy felújításon 1826-ban esett át a templom, miután leégett a tetőszerkezete, majd az 1920-as évek végén volt még egy nagyobb rekonstrukció. Két réteg festék van tehát az eredetin. A tisztítás egyébként több érdekességet is feltárt a főhajó ezen szakaszán – árulta el az apátplébános. – Miután lekaparták a szakemberek a korábbi festékrétegeket, kiderült, hogy a freskók eredeti színei jócskán eltértek a napjainkban láthatótól. Most az eredeti színek szerint történik majd a helyreállítás.

A munka költségét ebben a boltszakaszban is 18 millió forint körüli összegre becsüli Stróber László. A beruházást az egyházközség finanszírozza. A kulturális alaptól négymillió forint támogatást kaptak a középső boltszakasz munkálatait segítendő.

Az összes Cimbal-freskó restaurálásához mintegy két és fél évre van még szükségük a szakembereknek a Mária Magdolna plébániatemplomban. A boltszakaszokat követően akad munka az oldalsó kápolnákban is, ahol ugyancsak kárt okoztak a beázások, de a védőháló nyomait is el kell tüntetni. A zalaegerszegi egyébként az egyetlen magyarországi templom, melynek freskóit teljes egészében Johann Cimbal készítette (1769-71 között).

A falfestmények rendbetétele mellett időszerűvé vált a főhajó kőlapjainak cseréje is, vezet körbe az apátplébános. A rekonstrukció tervei elkészültek, a műemléki hivatal megadta az engedélyt a munkához. – Folyamatban van a kőlapok beszerzése. Az eredetivel megegyező, sollhofeni kőlapot szeretnénk lerakni a főhajóban. A tervek szerint jövőre indulna ez a munka. Négyzetméterről négyzetméterre haladunk majd – mondja az apátplébános.

Stróber László építési kedve lerombolhatatlan. A nyári hónapokban levezényelte a plébánia felújítását. Dolgozik a kertvárosi templom keresztelőkútjának elkészítésén. A következő hónapokban kerül a keresztelőkút az új templomba. És már készen vannak a tervei a besenyői templomnak. Ha minden jól alakul, jövőre indul a 100-120 négyzetméteres kis templom építése. (Zala-Lap Kft., F. M.)