A III. Zalaegerszegi Országos Fazekas-keramikus Találkozó és Fesztiválon idén 40 település mesterei mutatkoztak be. A nagy magyar fazekas központokból hagyományos termékeket, és iparművészeti kerámiákat, sütő-főző edényeket állítottak ki a standokra. De bemutatták a korongozás és kifogatás ősi fortélyait is.

A pénteki hivatalos megnyitón (ahová a szónoklók a hagyományokhoz híven lovas kocsival érkeztek) dr. Vándor László múzeumigazgató megemlékezett Zala megye legismertebb fazekas dinasztiájáról, a Czug családról.

Dr. Gyimesi Endre polgármester pedig örömét fejezte az iránt, hogy a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál az ország egyik legismertebb fazekas találkozójává nőtte ki magát.

Gerencsérnek lenni nemcsak szakma, hanem művészet is. Életet lehelni a nemtelen agyagba ősi mesterség, s Göcsejnek a történelem folyamán mindig voltak híres fazekasai, keramikusai.

Ez most sincs másképp, nem véletlen, hogy a háromnapos fesztivál fővédnöke az idén is Németh János Munkácsy-díjas keramikus-művész volt. Mint mondta, azok, akik „egy marék agyagból” készítenek csodát, tudják, hogy a világ megváltozott, s nem is kívánják a régi időket visszahozni, ám a maguk üzenetét azért szeretnék hozzátenni mindenhez, a 21. században is.

A Pajtagalériában a sárközi fazekasság jellegzetességeit bemutató tárlat nyílt. Kozák Éva és Győri Erzsébet mesterek munkáin keresztül a Dél-Dunántúl díszeit és pompáit ismerhették meg az érdeklődők. Baja, Szekszárd, Mohács, Siklós környékén a református lakosság használta hajdanán a fehér, fekete, mélybarna, vörös színnel díszített edényeket. Ezeket főleg rózsa, margaréta és egyéb növényi motívumokkal mintázták, s gyakorta madarat is festettek a virágtőre.

A fesztivál ideje alatt hagyományőrző együttesek, gólyalábasok szórakoztatták a közönséget. Az igazi vásári hangulatot pedig fokozták a tájjellegű ételek és minőségi borok. (Zala-Lap Kft., P. P., Z. A.)