Fekete István állattörténeteinek varázsa
Fekete István a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. Gyermekkorát a falu, a természet szeretete határozta meg. Ismerte az állatokat, a madarakat, az erdőt, a természetet. Barátai mezítlábas parasztgyerekek voltak. A parasztemberek, a természet az állatok szeretete meghatározta egész életét, de leginkább írói tevékenységét. Későbbi éveiben is az erdőhöz, mezőhöz és a természethez vágyott mindig vissza.
Műveiben a tájat részletesen és nagyon kifinomultan ábrázolja. Elmondja a különféle növényeknek, állatoknak a viselkedését, külsőjét úgy, mintha mi is ott lennénk, és a saját szemünkkel pillanthatnánk be a falusi élet szépségeibe. Nagyon érdekes az is, hogy könyveiben a bizonyos állatfajoknak neveket ad, mint például Vahúr-kutya, Csí-fecske, Kele-gólya, Tás-kacsa, Nyaú-macska… Ezeket a különböző állatokat pedig mind-mind külön bemutatja az olvasóinak. Megmutatkozik az író nagy tudása az élőlényekről, legyen az állat, vagy akár növény.
Emberek és állatok harmonikus együttélésről Fekete István a rá jellemző, magával ragadó stílusban mesél, amelyet jól ismerhetünk közkedvelt regényeiből is. A sok-sok könyv közül szeretném kiemelni az egyik kedvencemet, a Kelét. Az író bemutatja egy megsebesült gólya történetét, aki nem tarthat a társaival Afrikába. Érdekes kettősséget vehetünk észre az emberekkel kapcsolatban, hiszen Kele szárnyát gonoszemberek lőtték meg, míg befogadói emberek visszaadják neki a reményt. Beköltözik tehát a gólya az ember világába. Összebarátkozik, olyan állatokkal, akiktől szabad életében félne, vagy éppen nem törődne velük. De most a kölcsönös szükség egymás mellé állítja a kutyát, szamarat és a gólyát. Az ő szemszögükből láthatjuk meg egy gazdaság téli életét, lakóit. Kele is megismerkedik az udvar és az istálló sokféle lakójával. Végül a gondos ápolás eredménye az, hogy teljesen meggyógyul, és a tavasz közeledtével elkezdi hívni őt a szabadság. De nem csak erről van szó. Itt az ember is a természet egészének szerves részeként él vidéki környezetében.
Ajánlom a fiataloknak azért, mert Fekete István olyan egyszerűen fogalmaz, hogy az egészen pici gyermek is megérti, és akár még esti mesének is jó lehet. De felnőtteknek is javaslom, mert ezek a könyvek a szürke hétköznapokból kicsit elvarázsolnak a gyönyörű természetbe.
Káli Rebeka, Gerencsér Klaudia (7.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Tartalom megosztása: