Az erdő mélyén élő népes róka családon keresztül bemutatja az író a rókák mindennapjait, az éjjel vadászatra induló rókaapa ösztönös táplálékszerzési szokásait, ezen keresztül a tápláléklánc alakulását. Számunkra is egyértelművé válik a mű olvasása során, hogy a róka ragadozó állat, amely nappal pihen és éjjel vadászik, szárnyasokra, és kisebb növényevő állatokra.

Már a mű elején középpontba kerül a vadon élő állatok és az ember viszonya. Az ember uralkodni akar az állatvilágon és a természeten. Villámló botjával és kutyájával együtt indul vadászatra, miközben megbolygatja a rókacsalád békés életét. A kis rókakölyök, Vuk családjának nagy részét megöli, egy testvérét pedig elviszi a faluba. Vuk ezután megpróbálja, őket kiszabadítani. Ebből kiderül, hogy a róka, ha kell, még emberre is támadhat. Közben szembesül az erdő éjjeli „életével”.

A vadászat során különböző éjjeli állatokkal is találkozik. Köztük a bagollyal, aki szintúgy esti táplálkozása, néhány egér elfogyasztása után tér vissza odújába, ahol megpihen. A vadmacskával, akinek még a szeme is világít, és hatalmas karmaival már vakított meg rókát is. Fára is jól mászik. Ezután a sündisznóval találkozik. A kis róka megpróbálja elkapni, de nem sikerül elfogyasztania, mivel a sün védekezésképpen összegömbölyödik, és hatalmas tüskéi a ragadozóba fúródnak, ezáltal minden kedve elmegy a húsevőnek a kis állat húsától.

A regény nemcsak a szárazföldi, hanem a vízi élővilágot is bemutatja, például a békán keresztül. Nagy ugrásaival gyorsan el tud menekülni a rókák, illetve a ragadozók elől. A vízben él.  A kacsa számára a víz jelenti a menedéket, de a part közelében nincs számára menekvés.

A történet során kiderül, hogy a róka és a kutya ellenségek, és nagy veszélyt jelentenek egymás számára. Ez azonban nem tartja vissza a rókát attól, hogy táplálékszerzés céljából az emberlakta területre merészkedjen, ha szükséges. Így télen, ha nehéz élelmet szerezni, előfordul, hogy megpróbál a baromfiudvarban garázdálkodni. Viccesen ugyan, de megtudhatjuk az eseményekből azt is, hogyan tud túljárni a kutyák és bizony az ember eszén a ragadozó, ha az ösztöne hajtja.

Fekete István tehát egy kis róka életén, fejlődésén keresztül megtanítja nekünk az erdő szintjeinek növény- és állatvilágát, az állatok búvóhelyeit, egymáshoz való viszonyukat, természetes ellenségeiket, az évszakokhoz alkalmazkodó életmódjukat. Megismerjük, hogy hogyan boldogul egy róka az állatvilágban, ahol egyszerre üldöző és üldözött is. Ugyanakkor az állatok szemszögéből láthatjuk mi is önmagunkat, az embert. Átélhetjük, hogy mit érezhet, és gondolhat az az állat, akinek az élete felett az ember ítélkezik kénye- kedve szerint.

Herold Levente (8.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium