– A rendszerben a legnagyobb gondot az utófinanszírozás okozza – hangsúlyozta Mátai Ferenc. – A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nekünk a saját költségvetésünkből előre meg kell finanszíroznunk a sportiskola működését, a NUPI ezután fizet. Az iskolák mai működtetésében nem kis gondot jelent. Eddig nem volt gond az utófinanszírozással, és reméljük, a jövőben sem lesz probléma vele. A költségvetési törvénybe sajnos nem került be önálló fejezetként az ilyen típusú sportiskolák finanszírozása, ez gondot jelenthet a jövőben.

– A pénzügyi oldal után térjünk át a szakmai részre. Itt milyenek a tapasztalatok?
– A rendszer a testnevelés tagozatos képzés kiváltására készült. Úgy lehetett megoldani, hogy bevették az oktatási törvénybe, hogy ez a típusú osztály közoktatási típusú sportiskola. Az itt folyó képzés, tanulás nem az adott önkormányzatok kedve szerint történik, mivel a támogatás is központi. Ha az adott intézmény nyer a pályázaton, akkor folytathat ilyen képzést. Az országban 64 ilyen sportiskola található. A rendszert bővíteni sem akarják az illetékesek, mivel az elképzelések szerint ezek az intézmények módszertani központként is működnének a jövőben. A megyében rajtunk kívül Keszthelyen található ilyen típusú sportiskola.

– Lehet a rendszerhez valamilyen módon csatlakozni?
– Azok az iskolák, amelyek a jövőben ilyen típusú képzést kívánnak folytatni, csak rajtunk keresztül tehetik meg.

– Melyik osztályokban indították el az újfajta sportiskolai képzést?
– Elsőben és ötödikben felmenő rendszerben. A sportiskolai osztály tanterve is más. Központi kerettantervvel rendelkezik, az oktatásban vannak olyan sávok, ahol a 8-14 óráig lévő időben edzésidők is beépítésre kerültek. Ezeken a sportfoglalkozásokon a tanulókkal azok az egyesületi edzők foglalkoznak, akikkel szerződést kötöttünk. A képzési rendszerünk ugyanis megköveteli, hogy az iskola a helyi szinten lévő egyesületekkel és a hozzájuk tartozó országos sportági szövetségekkel megállapodást kössön.

– Az iskola mely klubokkal állapodott meg?
– A ZTE-labdarúgókkal, kosárlabdázókkal, teniszezőkkel, a Zalaszám ZAC-cal, az XXL Fitness Klubbal és a Zalaegerszegi Úszóklubbal, de nyitottak vagyunk a többi sportklub felé is. Az egyesületek között megállapodások rögzítik, hogy kinek mi a feladata. Például, ha nálunk nincs az adott sportágra képzett szakember, akkor az egyesületek biztosítják számunkra. Egyébként az első négy évfolyamon nem szeretnénk sportágra szakosodni. Az a célunk, hogy a képzésben részt vevő gyerekek minél több sportággal ismerkedjenek meg. Nem zárjuk ki azt sem, ha valakiről kiderül, hogy valamelyik sportágban tehetséges, akkor azt ne válassza idő előtt. Az ötödikesek már szakosodtak, náluk a kosárlabda, labdarúgás a kedvenc. A testnevelés tagozatos iskolák nem tudták kezelni a tehetséges diákok edzőtáborozását, ebben a rendszerben ez is megoldható. Az iskolának kötelessége, hogy a gyermek tanulásáról is gondoskodjon. Az adott tananyagot például interneten a diák után küldi, a számomkérés is akár így történhet.

– Az ön által elmondottak alapján jól működik a rendszer?
– Az elején kicsit féltünk, de mára már elmondhatom, nagyon kedvezőek a tapasztalatok. Nagyon régen fordult elő, hogy a testnevelés tagozatra jóval többen jelentkeztek a felvehető létszámnál. Nos, a sportiskolánál ez történt. A szülők és a tanulók is elégedettek az új rendszerrel. Az egyesületek is partnerek, szervezettséget látnak benne. Az sportiskolába járók jó példák lehetnek a többi tanuló számára is. Népszerűsíthetik a sportot és az egészséges életmódot. (Zala-Lap Kft.)