Közel három órán keresztül vitatkoztak a képviselők a közgyűlés szocialista frakciója és Garamvölgyi György képviselő aláírásával jegyzett két napirend felett, melyben a novemberben elfogadott hulladékszállítási, valamint víz-, és csatornadíjak csökkentését szorgalmazták. (A testületi ülést megelőzőn mindkét frakció sajtótájékoztató keretében is kifejtette véleményét: a szocialisták azt kérték, hogy a lakosság terheit jelentősen érintő közüzemi díjak áremelése 2009-ben a 10 százalékot ne haladja meg.

A polgári képviselőcsoport pedig arról beszélt, hogy az ellenzéki városatyák vegyék figyelembe a jogszabályi és az európai uniós irányelveket és kötelezettségeket. Hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet egy új (kommunális) adó bevezetésével sem, mert így még többet kellene fizetniük a zalaegerszegieknek, és az is előfordulhatna, hogy azok fizetnének többet, akik kevesebbet fogyasztanak.) Bár egyetlen szakbizottság sem találta tárgyalásra alkalmasnak a két előterjesztést, a képviselőtestület úgy döntött vitassák meg újra a kérdést.

Devecserné Óvári Ibolya (MSZP) elmondta: több mint négyezren írták alá azt az aláírásgyűjtési ívet, melyben a két közüzemi díj mérséklését kérik. A kérdés most az, hogy a szolgáltató és az önkormányzat akar-e csökkenteni a díjakon. Dékány Endre és dr. Tóth László (Fidesz) azt hangsúlyozták, hogy a hulladékgyűjtő programot a városnak kell fenntartani, és szerződéses kötelezettséget vállalt az önkormányzat a fejlesztésekre, azok fenntartható működtetésére. Az önkormányzat miből pótolja a kieső pénz?- hangzott el.

Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke elmondta: az előterjesztés nem foglalkozik az unió által finanszírozott beruházás fenntarthatóságával, a pótlással, azaz a díjba beépítendő értékcsökkenéssel, és nem veszi figyelembe az ISPA hulladékgazdálkodási program városra rótt jogszabályi kötelezettségeit. Ez utóbbi igaz a víz-és csatornadíjak esetében is. Kisebb szópárbaj alakult ki a két frakció között: míg a fideszes képviselők azt hangsúlyozták, hogy országosan az MSZP nem képes kormányozni és a lakosság tűrőképessége kezd elfogyni, addig helyben az MSZP megalapozatlan kezdeményezésekkel él.

A szocialisták ezt visszautasították azzal, hogy a közgyűlési többség folyton a kormányra mutogat, és nem veszi figyelembe az ellenzési felvetéseket. Végül maradt a novemberben elfogadott két közüzemi díj, ugyanakkor mindkét frakció megszavazta, hogy kezdeményezik a Pénzügyminisztériumnál a közszolgáltatások áfájának eltörlését, ezáltal ugyanis csökkennének a közüzemi díjak, segítve a lakosságot.

* * *

A 2009. évi városi költségvetést 18 igen és négy tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselőtestület. A 21,5 milliárdos kiadási és 19,8 milliárdos bevételi főösszeg mellett idén 462 millió forint tervezett működési hitellel számol a büdzsé (tavaly 622 milliós működési hitelt terveztek, de végül hitelfelvétel nélkül gazdálkodott Zalaegerszeg).

Dr. Gyimesi Endre polgármester jelezte: az önkormányzati szféra idén 150 milliárd forinttal kapott kevesebbet az országos büdzséből, és ez azt a helyzetet eredményezte, hogy például az oktatási ágazat a 2002-es színvonalra esett vissza. A város gazdálkodására eddig is a kiegyensúlyozottság volt jellemző, az idén is ebben a szellemben kívánják működtetni az intézményrendszert. „Csak olyan kötelezettséget vállalunk, amit tudunk teljesíteni” – fogalmazott.

A képviselők közül Horváth Miklós (MSZP) úgy vélte, optimistább az idei évi városi büdzsé, mint amit a külvilág sugall. Most nem alultervezett, inkább feszített és nem biztos, hogy a bevételeket teljesíteni lehet. Devecserné Óvári Ibolya (MSZP) úgy látja a tartalékok, kimerültek a mozgástér kevés. A fejlesztésekkel egyetértenek, de önmérsékletre kérte a testületet.

Dr. Tóth László (Fidesz) szerint a fejlesztési hitelfelvételt is jól át kell gondolni, és olyan pályázatokat megcélozni, melyeknek kisebb az önrésze és beleillik a város elképzeléseibe. A fő prioritás az idén is a munkahelyteremtés és az infrastrukturális fejlesztés kell, hogy legyen.

Rigó Csaba (Fidesz) úgy fogalmazott: óvatos és értékmentő a költségvetés, a beruházás és fejlesztés tekintetében, pedig feszített. Az állami támogatás mértéke 2006.-tól folyamatosan csökkent, ezért saját bevételből kell megoldani sok-sok feladatot. (A költségvetés részletes vitájára lapunk következő számaiban visszatérünk.)

* * *

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón dr. Gyimesi Endre elmondta: Zalaegerszeg a vagyonát az elmúlt tíz évben 18 milliárdról 104 milliárdra növelte. Az ÁSZ közelmúltban végzett vizsgálata megállapította, hogy a város, fejlesztési dinamikája a többi városéhoz képest nagyon jó, mintegy 36 százalékos.

Mint fogalmazott, ezt az ütemet nem lehet tovább vinni, de olyan költségvetést alkotott az önkormányzat, amely feszített, és ha eddig nem ismert nehézséggel nem kell szembenézni, akkor teljesíthető is. Szerényen ugyan, de az ágazatok megkapták a pénzügyi lehetőséget arra, hogy támogassák a számukra fontos területeket.

Gyutai Csaba alpolgármester hozzátette: az elfogadott költségvetés a nehéz helyzet ellenére biztosítja a város kiterjedt intézményhálózatának a működőképességét. Három fontos prioritást fogalmaz meg: elindul az idén a belvárosi rekonstrukció, (340 millió forintos önrésszel) tovább fejlesztik az északi ipari parkot az inkubátorház felépítésével, és jut 200 millió forint az intézményrendszer felújítására.

Az alpolgármester a közszolgáltatások díjának csökkentésére tett szocialista javaslatról azt mondta: „impozánsan elbeszéltek a lényeg felett”. Ugyanis, ha az emeléseket az önkormányzat nem fogadja el, annak három következménye lett volna.

Mivel az unióval szembeni kötelezettségét nem teljesíti a város, a 20 milliárdos támogatás visszafizetése is szóba került volna, ezt nem lehetett kockáztatni. Az így kieső forrást, mintegy 160 millió forintot, hitelből lehetett volna pótolni, vagy bevezetni a kommunális adót, amely 25 ezer zalaegerszegi háztartást és 50 ezer ingatlan érintett volna.

(Zala-Lap, V. Zs.)