Nem, nem és nem. A mérkőzés nagy részében a labda egyszerűen nem volt
hajlandó úgy pattani, ahogy a szezon első felében. A ZTE hajtott, ment
előre, de a gól csak nem akart összejönni. Lehet, hogy ekkoriban túl
sokan voltak a pályán? Aztán Waltner Robi szomorú sérülése,
eszméletvesztése miatt  tízre fogyatkozó hazai csapat  – addigra már
minden cserelehetőséget  kihasznált a  ZTE  –  a meghosszabbított
játékidő utolsó előtti  percében  a vendégek védelmének megingását
kihasználva talált egy gólt. Mondhatnánk, minden jó, ha a vége jó…. De
azért nem egészen így van.

Vélemények:
Simon Antal, a ZTE vezetőedzője:  – Nagyon nehéz mérkőzésen gyűjtöttük
be a három pontot. Remélem, a győzelem visszaadja  a játékosok hitét,
és elindulunk a gödörből felfelé.
Sisa Tibor, a Tatabánya vezetőedzője:  –  Balszerencsés körülmények
között vesztettünk, de az őszi teljesítményünkkel így is  elégedett vagyok.
Kocsárdi Gergely, a ZTE csapatkapitánya:  – Tudtuk, hogy hogy szívós
ellenféllel lesz dolgunk. Nem játszottunk jól, de küzdenitudásunk 3 (Zala-Lap Kft., B. I.)
pontot eredményezett.
Ferenczi István, a ZTE játékosa:  – Kiszenvedtük a győzelmet.