Hátrány az autópálya hiánya
A kormányzat minden megnyilvánulása hátrányosan érintette már akkor is az önkormányzatokat. Ránk testálta – pénz nélkül – azokat a feladatokat, melyeket tehetetlenségében nem tudott megcsinálni. Úgy gondolom, hogy a város mindeddig állta a sarat. Nem vagyunk eladósodva, ugyanakkor számos, országosan jegyzett nagy beruházással büszkélkedhetünk.
Első helyre sorolja az alpolgármester ezek sorában a vasút-áthelyezési programot, amely már a vágányfektetésnél tart. Az elmúlt két évben volt a munka dandárja az unió társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízberuházásban is, ami számtalan úthelyreállítást vont maga után. De ugyancsak nagyot lépett előre a város a környezetvédelemben, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével.
– Óriási eredmények ezek, bár nem túl látványosak, mindenképpen nélkülözhetetlenek új befektetések letelepedése szempontjából. Jelenleg is három-négy cég kerülgeti a várost, az északi ipari park iránt érdeklődnek. Első kérdéseik a közlekedésre és az infrastruktúrára irányulnak. Ha a feltételek nem adottak, szóba sem állnak velünk – hangsúlyozza az alpolgármester.
A helyi jelentőségű beruházások közül különösen büszke Tombi Lajos a Kossuth utca átépítésére, a Dózsa ligetben kialakított parkolókra, az integrált játszótérre, a kerékpárút-hálózat bővítésére, a hegyi ivóvízellátás megvalósítására, valamint a városon átmenő 76-os számú főút rekonstrukciójának elindulására.
Ez utóbbi részben saját érdeme. – Egy tollvonással elvették volna a felújításra szánt összeget, ha nem állok a sarkamra, és bizonygatom, mennyire indokolt az átmenő út rekonstrukciója. Többen mellém álltak a területfejlesztési tanács ülésén, így maradhatott meg a beruházás forrása – emlékszik a történtekre.
– Véleménye szerint melyek azok a területek, melyekre kevés jutott az elmúlt két évben?
– Az egyik a felújítások köre. Bár a bölcsődék és orvosi rendelők rekonstrukciója megtörtént a városban, nagyon kevés lehetőségünk volt az iskolák rendbetételére. Ez – több más dologgal egyetemben – a kormányzat hibája. Minden pályázaton részt veszünk, központi forráshoz azonban nem sikerült jutnunk. Kivetnivalót hagy maga után az elbírálási mód is!
Úgy vélem, legtöbbször szimpátia alapján születik döntés, ami azért különösen fájó, mert rengeteg pénzt, időt és energiát beleölünk egy-egy pályázat elkészítésébe. Elhibázott döntésnek tartom a létrehozott régiós rendszert, a mi régiónknak ugyanis nincs kohéziója. Zala megye nem illik Győr-Moson-Sopron és Vas megyéhez. Nincs összeköttetés a három megye között, ami nagyban meghatározza pozícióinkat.
– Ha már a negatívumoknál tartunk, mit gondol a félidő legnagyobb kudarcának?
– Mindenképpen azt, hogy nem javult Zalaegerszeg közlekedési elérhetősége – vágja rá Tombi Lajos. – Nagy hátrányt jelent számunkra az autópálya hiánya. Amennyiben nem lesz nyomvonalunk, ellehetetlenül Zala megye a nyugat-dunántúli régióban.
Nem vagyok elégedett Zalaegerszeg parkjainak, közterületeinek, utcáinak, járdáinak állapotával sem. Szeretnénk többet költeni városüzemelésre, de nem tehetjük. Folyamatosan csökkennek e területen is a központi források, saját büdzséből pedig négy éve nem jut több városüzemelésre egymilliárd forintnál.
– Összegzésként, hányas osztályzatot adna az önkormányzatnak a ciklus elmúlt két évére vonatkozóan?
– Véleményem szerint, a körülményekhez képest jól dolgozott az önkormányzat. Biztos vagyok abban, hogy bizonyos területeken tehettünk volna többet is, így ötöst nem adok, a négyest viszont mindenképpen megérdemeljük – osztályoz, és befejezésül hozzáteszi: – a központi kormányzatot viszont elégtelenre értékelem. (Zala-Lap, F. M.)
Tartalom megosztása: