Hosszú távra nyújtanak megoldást
– A zalaegerszegi térségi beruházás kapcsán a felszín alatti és felszíni folyóvízbázis védelme mellett a Balaton védelméről is beszélünk, hiszen ma már biológiai tisztítottságú víz kerül a Zalába. Nem mindegy, mennyire tehermentesítjük azt a vízfelületet, ahonnan aztán a vízutánpótlás jelentős részét kapjuk. A miniszter indokoltnak, fontosnak és jól előkészítettnek tartotta a térség ivóvízkezelésére vonatkozó kezdeményezését.
Mint mondta: a Zalavíz Zrt. eddigi projektmenedzselését alapul véve jól felkészült, amely garantálni tudja azt az ellátási biztonságot, amely a két nagy beruházás együttes megvalósítása esetén valóban hosszú távra ad jó életminőséget az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés területén az itt élőknek.
– A környezetvédelmi beruházások polgármesteri és országgyűlési ciklusokat átívelő módon valósultak meg – szögezte le Gyimesi Endre polgármester. – Nyugat-dunántúli városként korábban irigykedtünk az osztrák települések nagyszerű helyzetére, ám hosszú távú tervként már ekkor elhatároztuk az ökováros megvalósítását.
Ennek keretében előbb elkészült a várost elkerülő út, amely a város levegőszennyezettségén javított, majd a Phare-CBC-programnak köszönhetően egy korszerű hulladékdepónia kezdte meg üzemelését. Ezt követte 2004-ben az a 42 települést magába foglaló program, amely a korszerű szennyvízkezelést oldotta meg. A sort pedig most a napirenden szereplő ivóvízkezelési program követi.
– Tavaly novemberben készült el a szennyvíztelep, amely Nyugat-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása – ezt már Rigó Csaba tette hozzá. – 2009 júniusában érkezett meg az unió jóváhagyása a második ütemre, amely a közbeszerzési megtakarításokból eredő tartalék, illetve az áfatörvény változása miatti áfatartalom – mintegy 10,5 millió euró – újrafelhasználásáról biztosította a társulást. A 2010 közepén befejeződő négy építés-beruházás keretében többek között a szennyvíztelep további korszerűsítése várható az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében.
– A 13 milliárd forintos beruházás valóban az ország egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházása, ami a Balaton miatt az egész országot érinti – erősítette meg Burján Richárd. – A Zala folyó mentén Zalaegerszeg a legnagyobb város, így szennyezőként is ez a település léphetne fel. Hogy ez ne így legyen, az Európai Unió és a kormány jelentős segítséget nyújtott, ugyanakkor a helyi és az országos politikában is ez ügyben összefogás alakult ki.
A vezérigazgató kiemelte: nem kell a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére létrehozott önkormányzati társulást valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát, hiszen e két szervezet nagyon sokat tett a jelenlegi állapotért.
A megvalósítás előtt álló ivóvízkezelésre vonatkozó beruházással kapcsolatban megjegyezte: a projekt mintegy 30-50 évre biztosít megoldást az ivóvízellátás területén, alkalmassá téve a zalaegerszegi vízművet arra, hogy a környező településeket hosszú távon továbbra is egészséges ivóvízzel lássa el. A Zalavíz Zrt. tervei között szerepel továbbá, hogy a telepen keletkező biogázt saját járműveinek üzemeltetésére is használja.
Mivel ma még jövedéki adót kell az ilyen esetekben fizetni – vagyis semmilyen pozitív diszkriminációban nem részesül ez a megoldás -, az érvényben lévő szabályok megváltoztatását kérte a jelenlévő minisztertől és országgyűlési képviselőktől. A sajtótájékoztatót követően előbb a labort, majd a szennyvíztisztító telepet is megtekintették a résztvevők.
(Zala-Lap, S. P.)
Tartalom megosztása: