Húsvét ünnepe
A vallásos jelentésen kívül talán azért is szeretjük a húsvétot, mert a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, a hosszú, sötét téli hónapok után. Az újjászületést is jelképezi.
Húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását is jelzi. A húshagyó időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Magyar szavunk is erre utal: a hús magunkhoz vételének ideje.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara, a tavasz keleti (angolul East, németül Ost) úrnője. Az ő ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Németesként örültem ennek az információnak.
Számos népszokás kapcsolódik a húsvéthoz. Ma talán kevésbé ismert, de régen annál elterjedtebbnek számított az ételszentelés. A vasárnap délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, sonka, tojás és bor volt. A bárány Jézus áldozatát, a bor az ő vérét jelképezi, míg a tojás az újjászületés és a család együvé tartozásának szimbóluma.
Húsvéthétfő népszokása a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja e hagyománynak. Tudjuk, ma már csupán az ország egyes vidékein él a lányok – asszonyok tiszta vízzel való megöntözése. A modern életben a kölni váltotta fel a vizet, amit, valljuk be, sokan inkább elkerülünk.
A húsvéti ünnepkör aztán pünkösddel zárul.
Egy gyönyörű verssel köszöntsük az ünnepet!
Pilinszky János: Harmadnapon
És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek.
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive-
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
Péter Krisztina 7.b
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola
Tartalom megosztása: