A jégcsarnokot ezt követően nettó 290 millió forintért hirdette meg a létesítmény felszámolója, a TM-Line Zrt., melyre két pályázó jelentkezett közel azonos vételi ajánlattal: az MKB Bank Zrt. és a budapesti székhelyű Markó Galéria Kft. Végül nettó 150 millió forintért az építkezés költségeit hitelező MKB Bank Zrt. vásárolhatta meg a létesítményt, ám – mint azt Horváth Szilárd felszámoló biztos elmondta – a bevétel nagy része a jelzálog jogosult bankot, s egyben vásárlót illeti meg.

A fennmaradó részből – az ingóságok vételárának 50 százalékát kitevő összegből – a felszámolás során keletkezett munkabéreket és végkielégítéseket, a beérkező számlákat, továbbá a felszámolás költségeit egyenlítik ki. A felszámoló cég a saját kockázatára – az eljárás ideje alatt – a jégcsarnok továbbműködtetése, egyidejűleg az azonnali értékesítés mellett döntött, ám a kiírt pályázatban sem a jégcsarnok további működtetése, sem a dolgozók átvétele nem szerepelt a feltételek között.

Horváth Szilárd ugyanakkor hozzátette: a létesítményt más célokra nem lehet hasznosítani, ugyanis a földhivatalnál sportcélú tevékenységekre jegyezték be az ingatlant, amit csak az önkormányzat módosíthat. A város vezetése viszont többször is kifejtette azt az álláspontját, hogy ettől nem kíván eltérni. A felszámoló ugyanakkor kikötötte, hogy a pályázaton nyertes új tulajdonosnak az önkormányzati telek használatáért a jövőben évi közel 8 millió forint használati díjat kell fizetnie.

A nyertes MKB szerdai sajtóközleményében az áll, hogy a pénzintézet képviselői több alkalommal is megkísérelték személyes egyeztetésen meggyőzni a zalaegerszegi önkormányzatot, hogy a bank partneri együttműködése mellett az önkormányzat működtesse tovább a jégcsarnokot, a polgármester és a város képviselői azonban ez elől következetesen elzárkóztak.

„Az MKB Bank alaptevékenységéhez nem tartozik hozzá a jégcsarnok üzemeltetés – szól a nyilatkozat -, ezért a bank a veszteséges működtetés további vállalása helyett a létesítmény időleges bezárására kényszerül. A tulajdonosváltással összefüggő hatósági engedélyek beszerzéséig a jégcsarnokot egyébként sem lehet törvényesen továbbműködtetni.

Szem előtt tartva a létesítmény használóinak igényét, illetve a debreceni és a kaposvári példákat (ahol a helyi jégcsarnok továbbműködtetéséért az önkormányzatok vállaltak felelősséget), az MKB Bank – ahogyan eddig – továbbra is nyitott minden ésszerű bérleti vagy vételi ajánlatra. Ezek eredményeként a létesítmény új tulajdonosa, bérlője újranyithatja a most, a birtokbaadást követően kényszerűségből átmenetileg bezárásra ítélt zalaegerszegi jégcsarnokot.”

Horváth Szilárd, a TM-Line Zrt. felszámoló biztosa lapunk kérdésére elmondta: a jégcsarnok üzemeltetése (tőkeköltségek nélkül) megközelítőleg hatmillió forintba kerül havonta, amelyet ha összevetünk a bevételekkel – a szezonnak számító téli időszakban befolyó havi 2 millió forinttal és az önkormányzattól jelenleg érkező további 2 millió forinttal -, még mindig havi 2 millió forint hiánnyal lehet számolni.

Csak olyan befektetőnek éri meg az üzemeltetés, aki hosszú távon szeretne bevételre szert tenni. Ezt a szemléletet pedig mi sem erősítheti jobban, mint hogy éppen Zalaegerszegen található az ország legeredményesebb jégkorong utánpótlás-nevelése.

(Zala-Lap, S. P.)