Vasas: Végh – Balog, Mileusznics, Gáspár, Polényi – Bakos, Arszics, (Dobrics, 89.), Mundi (Katona, 77.), Németh N. – Lázok, Beliczky (Pancshava, 46.). Vezetőedző: Komjáti András.

Amikor Mileusznics Lázok beadását követően a 70. percben megszerezte a vezetést a Vasasnak, kis híján a szívbaj jött ránk. Szerencsére hamar jött Rajcomar egyenlítő gólja.
A meccsről dióhéjban: az utolsó 20 percet leszámítva nem láttunk jó meccset.

A játékosok egymással és a mély talajjal egyaránt megküzdöttek. Sokan szidták őket a rossz passzok, a gyenge labdakezelés miatt, de amikor a meccset követően lementünk a „gyepre”, azon csodálkoztunk, hogy miképpen lehetett itt egyáltalán futballozni.
A Vasas gólját követően megélénkült a játék, a ZTE cseréi bejöttek, s a fiúk akarását csak dicsérni lehet. Aminek meg is lett az eredménye.

Vélemények:
Csank János, a ZTE vezetőedzője: – Az első félidőben jól játszott ellenfelünk, a szünet után viszont föléjük kerekedtünk. A mérkőzés nagy részében a küzdelem dominált. A győztes találatot a legjobbkor szereztük, ilyenkor az ellenfélnek már nincs ideje válaszolni. Ebben a gólban megmutatkozott a foci szépsége és csúnyasága is.

Komjáti András, a Vasas vezetőedzője: – Nehéz ilyenkor mit mondani, amikor az utolsó pillanatban veszítjük el a mérkőzést. Csapatom végig fegyelmezetten játszott, rászolgáltunk volna az egy pontra, de ilyen a futball…

Vlaszák Géza, a ZTE kapusa: – A második félidei játékunk alapján megérdemelten tartottuk itthon a három pontot. Több helyzetünk volt, mint a Vasasnak. A sors igazságtalansága lett volna, ha nem nyerjük meg a mérkőzést.

Illés Gyula: – Nehéz talajon, nehéz mérkőzésen többet támadtunk, több lehetőségünk volt. Így megérdemelt a győzelmünk, ha nehezen született is meg.

Zala-Lap, B. I.
Fotó: Z. A.